A Pegasus-botrány margójára

Kibervilágok harca

  • Székely Róbert (Tel-Aviv)
  • 2021. augusztus 11.

Külpol

Komoly nemzetközi felháborodást keltett, hogy egy izraeli kémszoftvert számos országban a hatalmon lévők ellenzéki személyek megfigyelésére használtak. A hatalom mindig is törekedett ilyen megfigyelésre, de azzal, hogy szinte az egész életünket egyetlen kütyün tároljuk, magunk tettük sebezhetővé magunkat.

Mint a közelmúltban kiderült, számos ország újságíróit, ellenzéki politikusait, egyéb közszereplőit figyelték meg egy kémszoftverrel – emiatt jókora nemzetközi botrány robbant ki. A vádak három irányba mutatnak: a megfigyeléseket végző kormányok felé, a megfigyelést lehetővé tevő szoftver gyártója, azaz az izraeli NSO felé, valamint az izraeli kormány felé, amely jóváhagyta a szoftver értékesítését autoriter kormányoknak.

Az NSO a katonai felderítésben dolgozó mérnökök által alapított, s az ő munkájukra épülő start-up. Az izraeli hadsereg bizonyos egységeiben – ezek közül mára az ún. 8200-as jelű vált az első számúvá – fiatalok ezreit képezik ki kiváló számítástechnikai mérnökké, és a társadalom büszke is arra, hogy az ilyen cégek a világ vezető kiberhatalmává tették az országot. A társadalmi vita arról folyik, hogy egy ilyen botrány mennyire ronthatja az ország egyébként is vitatott megítélését.

A nemzetközi média figyelme és a közbeszéd elsősorban a technológiára összpontosul, hangsúlyozva, hogy az NSO fejlesztette szoftver, a Pegasus végleg felszámolja a privát szférát, és immár védtelenek vagyunk az autoriter kormányok támadásaival szemben. A demokratikus világ megannyi politikusa, civil szervezetek, vezető médiumok követelik annak a kivizsgálását, hogy hogyan kerülhetett ilyen fegyver azok kezébe, akikről tudni lehet, hogy nem a terrorizmus elleni védekezésre, hanem saját polgáraik megfigyelésére és teljhatalmuk biztosítására fogják használni.

A NSO technológiájáról sokan úgy gondolják, hogy teljesen új dimenziót nyit meg az antidemokratikus vezetők számára. Tényleg ilyen veszélyes ez a fegyver? És valóban új fejezetet nyit a megfigyelések történetében?

Hiányzó nemzetközi szabályozás

A Pegasus elérhetővé teszi a mobiltelefonokon lévő adatokat és a készülék minden eszközét a program felhasználója számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nemcsak minden e-mail, fénykép, tartózkodási hely, vagy a telefonon tárolt jelszó kerülhet a titkos­szolgálatok kezébe, de a mikrofonon és a kamerán keresztül lényegében folyamatosan megfigyelhető a célszemély. A technológia valóban új abból a szempontból, hogy jelenleg ez a legjobb ismert eszköz, amely a ma használt mobilkészülékek és az azon futó operációs rendszerek mindegyikét képes feltörni, és átvenni az irányítását. Az NSO szoftverét birtoklók előtt feltárul a magánszféra, és bárki totális megfigyelés áldozata lehet anélkül, hogy erről sejtése lehetne.

Érthető tehát a felháborodás és a számonkérés. Hogyan lehetséges, hogy ilyen eszközök diktatórikus kormányok kezébe kerülnek, sőt, miért engedjük, hogy ilyen eszközök egyáltalán létezzenek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.