A Pegasus-botrány margójára

Kibervilágok harca

  • Székely Róbert (Tel-Aviv)
  • 2021. augusztus 11.

Külpol

Komoly nemzetközi felháborodást keltett, hogy egy izraeli kémszoftvert számos országban a hatalmon lévők ellenzéki személyek megfigyelésére használtak. A hatalom mindig is törekedett ilyen megfigyelésre, de azzal, hogy szinte az egész életünket egyetlen kütyün tároljuk, magunk tettük sebezhetővé magunkat.

Mint a közelmúltban kiderült, számos ország újságíróit, ellenzéki politikusait, egyéb közszereplőit figyelték meg egy kémszoftverrel – emiatt jókora nemzetközi botrány robbant ki. A vádak három irányba mutatnak: a megfigyeléseket végző kormányok felé, a megfigyelést lehetővé tevő szoftver gyártója, azaz az izraeli NSO felé, valamint az izraeli kormány felé, amely jóváhagyta a szoftver értékesítését autoriter kormányoknak.

Az NSO a katonai felderítésben dolgozó mérnökök által alapított, s az ő munkájukra épülő start-up. Az izraeli hadsereg bizonyos egységeiben – ezek közül mára az ún. 8200-as jelű vált az első számúvá – fiatalok ezreit képezik ki kiváló számítástechnikai mérnökké, és a társadalom büszke is arra, hogy az ilyen cégek a világ vezető kiberhatalmává tették az országot. A társadalmi vita arról folyik, hogy egy ilyen botrány mennyire ronthatja az ország egyébként is vitatott megítélését.

A nemzetközi média figyelme és a közbeszéd elsősorban a technológiára összpontosul, hangsúlyozva, hogy az NSO fejlesztette szoftver, a Pegasus végleg felszámolja a privát szférát, és immár védtelenek vagyunk az autoriter kormányok támadásaival szemben. A demokratikus világ megannyi politikusa, civil szervezetek, vezető médiumok követelik annak a kivizsgálását, hogy hogyan kerülhetett ilyen fegyver azok kezébe, akikről tudni lehet, hogy nem a terrorizmus elleni védekezésre, hanem saját polgáraik megfigyelésére és teljhatalmuk biztosítására fogják használni.

A NSO technológiájáról sokan úgy gondolják, hogy teljesen új dimenziót nyit meg az antidemokratikus vezetők számára. Tényleg ilyen veszélyes ez a fegyver? És valóban új fejezetet nyit a megfigyelések történetében?

Hiányzó nemzetközi szabályozás

A Pegasus elérhetővé teszi a mobiltelefonokon lévő adatokat és a készülék minden eszközét a program felhasználója számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nemcsak minden e-mail, fénykép, tartózkodási hely, vagy a telefonon tárolt jelszó kerülhet a titkos­szolgálatok kezébe, de a mikrofonon és a kamerán keresztül lényegében folyamatosan megfigyelhető a célszemély. A technológia valóban új abból a szempontból, hogy jelenleg ez a legjobb ismert eszköz, amely a ma használt mobilkészülékek és az azon futó operációs rendszerek mindegyikét képes feltörni, és átvenni az irányítását. Az NSO szoftverét birtoklók előtt feltárul a magánszféra, és bárki totális megfigyelés áldozata lehet anélkül, hogy erről sejtése lehetne.

Érthető tehát a felháborodás és a számonkérés. Hogyan lehetséges, hogy ilyen eszközök diktatórikus kormányok kezébe kerülnek, sőt, miért engedjük, hogy ilyen eszközök egyáltalán létezzenek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.