A Pegasus-botrány margójára

Kibervilágok harca

  • Székely Róbert (Tel-Aviv)
  • 2021. augusztus 11.

Külpol

Komoly nemzetközi felháborodást keltett, hogy egy izraeli kémszoftvert számos országban a hatalmon lévők ellenzéki személyek megfigyelésére használtak. A hatalom mindig is törekedett ilyen megfigyelésre, de azzal, hogy szinte az egész életünket egyetlen kütyün tároljuk, magunk tettük sebezhetővé magunkat.

Mint a közelmúltban kiderült, számos ország újságíróit, ellenzéki politikusait, egyéb közszereplőit figyelték meg egy kémszoftverrel – emiatt jókora nemzetközi botrány robbant ki. A vádak három irányba mutatnak: a megfigyeléseket végző kormányok felé, a megfigyelést lehetővé tevő szoftver gyártója, azaz az izraeli NSO felé, valamint az izraeli kormány felé, amely jóváhagyta a szoftver értékesítését autoriter kormányoknak.

Az NSO a katonai felderítésben dolgozó mérnökök által alapított, s az ő munkájukra épülő start-up. Az izraeli hadsereg bizonyos egységeiben – ezek közül mára az ún. 8200-as jelű vált az első számúvá – fiatalok ezreit képezik ki kiváló számítástechnikai mérnökké, és a társadalom büszke is arra, hogy az ilyen cégek a világ vezető kiberhatalmává tették az országot. A társadalmi vita arról folyik, hogy egy ilyen botrány mennyire ronthatja az ország egyébként is vitatott megítélését.

A nemzetközi média figyelme és a közbeszéd elsősorban a technológiára összpontosul, hangsúlyozva, hogy az NSO fejlesztette szoftver, a Pegasus végleg felszámolja a privát szférát, és immár védtelenek vagyunk az autoriter kormányok támadásaival szemben. A demokratikus világ megannyi politikusa, civil szervezetek, vezető médiumok követelik annak a kivizsgálását, hogy hogyan kerülhetett ilyen fegyver azok kezébe, akikről tudni lehet, hogy nem a terrorizmus elleni védekezésre, hanem saját polgáraik megfigyelésére és teljhatalmuk biztosítására fogják használni.

A NSO technológiájáról sokan úgy gondolják, hogy teljesen új dimenziót nyit meg az antidemokratikus vezetők számára. Tényleg ilyen veszélyes ez a fegyver? És valóban új fejezetet nyit a megfigyelések történetében?

Hiányzó nemzetközi szabályozás

A Pegasus elérhetővé teszi a mobiltelefonokon lévő adatokat és a készülék minden eszközét a program felhasználója számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nemcsak minden e-mail, fénykép, tartózkodási hely, vagy a telefonon tárolt jelszó kerülhet a titkos­szolgálatok kezébe, de a mikrofonon és a kamerán keresztül lényegében folyamatosan megfigyelhető a célszemély. A technológia valóban új abból a szempontból, hogy jelenleg ez a legjobb ismert eszköz, amely a ma használt mobilkészülékek és az azon futó operációs rendszerek mindegyikét képes feltörni, és átvenni az irányítását. Az NSO szoftverét birtoklók előtt feltárul a magánszféra, és bárki totális megfigyelés áldozata lehet anélkül, hogy erről sejtése lehetne.

Érthető tehát a felháborodás és a számonkérés. Hogyan lehetséges, hogy ilyen eszközök diktatórikus kormányok kezébe kerülnek, sőt, miért engedjük, hogy ilyen eszközök egyáltalán létezzenek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.