A Pegasus-botrány margójára

Kibervilágok harca

  • Székely Róbert (Tel-Aviv)
  • 2021. augusztus 11.

Külpol

Komoly nemzetközi felháborodást keltett, hogy egy izraeli kémszoftvert számos országban a hatalmon lévők ellenzéki személyek megfigyelésére használtak. A hatalom mindig is törekedett ilyen megfigyelésre, de azzal, hogy szinte az egész életünket egyetlen kütyün tároljuk, magunk tettük sebezhetővé magunkat.

Mint a közelmúltban kiderült, számos ország újságíróit, ellenzéki politikusait, egyéb közszereplőit figyelték meg egy kémszoftverrel – emiatt jókora nemzetközi botrány robbant ki. A vádak három irányba mutatnak: a megfigyeléseket végző kormányok felé, a megfigyelést lehetővé tevő szoftver gyártója, azaz az izraeli NSO felé, valamint az izraeli kormány felé, amely jóváhagyta a szoftver értékesítését autoriter kormányoknak.

Az NSO a katonai felderítésben dolgozó mérnökök által alapított, s az ő munkájukra épülő start-up. Az izraeli hadsereg bizonyos egységeiben – ezek közül mára az ún. 8200-as jelű vált az első számúvá – fiatalok ezreit képezik ki kiváló számítástechnikai mérnökké, és a társadalom büszke is arra, hogy az ilyen cégek a világ vezető kiberhatalmává tették az országot. A társadalmi vita arról folyik, hogy egy ilyen botrány mennyire ronthatja az ország egyébként is vitatott megítélését.

A nemzetközi média figyelme és a közbeszéd elsősorban a technológiára összpontosul, hangsúlyozva, hogy az NSO fejlesztette szoftver, a Pegasus végleg felszámolja a privát szférát, és immár védtelenek vagyunk az autoriter kormányok támadásaival szemben. A demokratikus világ megannyi politikusa, civil szervezetek, vezető médiumok követelik annak a kivizsgálását, hogy hogyan kerülhetett ilyen fegyver azok kezébe, akikről tudni lehet, hogy nem a terrorizmus elleni védekezésre, hanem saját polgáraik megfigyelésére és teljhatalmuk biztosítására fogják használni.

A NSO technológiájáról sokan úgy gondolják, hogy teljesen új dimenziót nyit meg az antidemokratikus vezetők számára. Tényleg ilyen veszélyes ez a fegyver? És valóban új fejezetet nyit a megfigyelések történetében?

Hiányzó nemzetközi szabályozás

A Pegasus elérhetővé teszi a mobiltelefonokon lévő adatokat és a készülék minden eszközét a program felhasználója számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nemcsak minden e-mail, fénykép, tartózkodási hely, vagy a telefonon tárolt jelszó kerülhet a titkos­szolgálatok kezébe, de a mikrofonon és a kamerán keresztül lényegében folyamatosan megfigyelhető a célszemély. A technológia valóban új abból a szempontból, hogy jelenleg ez a legjobb ismert eszköz, amely a ma használt mobilkészülékek és az azon futó operációs rendszerek mindegyikét képes feltörni, és átvenni az irányítását. Az NSO szoftverét birtoklók előtt feltárul a magánszféra, és bárki totális megfigyelés áldozata lehet anélkül, hogy erről sejtése lehetne.

Érthető tehát a felháborodás és a számonkérés. Hogyan lehetséges, hogy ilyen eszközök diktatórikus kormányok kezébe kerülnek, sőt, miért engedjük, hogy ilyen eszközök egyáltalán létezzenek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.