Ausztráliában eddig jobban féltek a recessziótól, mint a klímaváltozástól

Külpol

Mindig is voltak tűzesetek a kontinensen, de a mostani szezon korábban kezdődött, és olyan ökoszisztémák is leégnek, amelyek korábban nem. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.

Narancs.hu: Miért lángol Ausztrália?

Kröel-Dulay György (KDGY): Ausztráliában minden évben vannak tűzesetek, amiért az éghajlat és a növényzet a felelős. Száraz és nedves évszakok követik egymást, és a növnytakarót sok olyan faj alkotja, amelyik nagyon jól ég, ha kiszárad – ugyanilyen Európában a mediterrán régió, amibe beletartozik Spanyolország és Görögország is. Ami az idei tüzekben speciális, hogy sokkal nagyobb területet érintenek, és a szokásosnál hamarabb, már augusztus-szeptember környékén kezdődött a szezon, miközben általában január-februárban van a csúcsidőszak.

Denevért táplálnak cumisüvegből a sydney-i Taronga Állatkert kórházában 2020. január 14-én.

Denevért táplálnak cumisüvegből a sydney-i Taronga Állatkert kórházában 2020. január 14-én.

MTI/EPA-AAP/Bianca De Marchi

Ez sajnos azt is jelenti, hogy még egyáltalán nem vagyunk a végén. Nagyon fontos, hogy a mostani tüzekben olyan ökoszisztémák is leégnek, amelyek korábban nem égtek – biológiai szempontból ez okozza a legnagyobb kárt. A 2019-es év volt a legmelegebb és legszárazabb Ausztráliában a mérések kezdete óta, de az is gond hogy ez már sorozatban a harmadik száraz év. A mostani tűzeset súlyossága és a klímaváltozás között elég szorosnak tűnik a kapcsolat.

Narancs.hu: Erről nagy vita bontakozott ki: vannak, akik az éghajlat melegedésének tudják be a tűzvészt, de akadnak, akik „gyújtogatókra” fogják a katasztrófát, illetve „radikális környezetvédőkre”, ugyanis az ő nyomásukra nem gondozzák megfelelően az erdős és mezőgazdasági területeket.

KDGY: Azt senki nem állítja, hogy a tűzvész kizárólag a klímaváltozás miatt van, viszont bele illeszkedik abba a trendbe, ahogyan a klíma változik. Az mindenképpen kijelenthető: a változó klíma hozzájárult ahhoz, hogy ekkora mértéket öltött a katasztrófa. Értesüléseim szerint a hivatalos szervek nem erősítették meg, hogy idén jelentősen több gyújtogatás történt volna mint a korábbi években. Ami a környezetvédőket illeti: a gazdálkodási mód nagyban befolyásolja, hogy mennyi éghető fa, növény marad a területen.

Észak-Amerikához hasonlóan Ausztráliában is bevett kezelési mód van, hogy kontrollált égetéssel eltávolítják a gyúlékony növényzetet ezzel próbálva megakadályozni az igazán nagy tüzeket. Azt valójában senki nem tudja, milyen lenne a természetes tűzrezsim Ausztráliában. Az is gond, hogy mivel a szárazodással egyre hosszabbra nyúlik a tűzszezon, ezért kevesebb tervezett égetést lehet végezni. Ilyeneket csak akkor lehet csinálni, ha viszonylag száraz a növényzet ahhoz, hogy égjen, de nem annyira száraz, hogy megállíthatatlan legyen.

Narancs.hu: 2019-ben volt egy hasonló globális méretű tűzvész, méghozzá Dél-Amerikában, ami az Amazonas-medencét is érintette. Mi a különbség a mostani katasztrófa és az akkori között?

KDGY: Brazíliában a tüzeket szándékosan gyújtották azért, hogy a farmerek új termőföldekhez jussanak. Az volt ijesztő, hogy sokkal több volt a tűz, mint a korábbi években, de sokkal kevesebb, mint ami a 2000-es évek elején. A politika által alakított trendforduló tetten érhetővé vált. Ausztrália sokkal szárazabb, ott gyorsabban és könnyebben terjed a tűz.

Aggódunk az őserdőkért, ám közben észre sem vesszük a népirtást, amiben mi is nyakig benne vagyunk

Napi egy őslakos aktivistát ölnek meg azért, hogy nekünk, a fejlett országokban mindenünk meglegyen. A természetközeli életmódot folytató emberek tudására nagy szükségünk van, nélkülük talán azt sem fogjuk kitalálni, hogyan állítsuk meg a klímaváltozást. Molnár Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont világot látott etnoökológusával beszélgettünk.

Narancs.hu: Közel egymilliárd állat pusztulhatott el eddig Ausztráliában. Mikor volt utoljára ekkora mértékű pusztulás?

KDGY: Ez egy becslés, ami abból indul ki, hogy mekkora terület égett le és területegységenként átlagosan mennyi állat él. Úgy tudom, hogy ez a szám csak a madarakat, emlősöket, hüllőket foglalja magába, az ízeltlábúak, kétéltűek nincsenek benne. Az állatok számánál talán fontosabb, hogy milyen fajokról van szó. Gyakran látni a médiában a koalákat: lassú erszényesekről van szó, akik nem tudnak elmenekülni, ezért felmásznak a fára. Ez az avartüzek esetén elég is nekik – sajnos azonban most nem erről van szó.

Kenguruk egymás között

Kenguruk egymás között

Unsplash.com

Ettől függetlenül a koalákat még nem fenyegeti a kihalás veszélye, de tény, a populációjukra egy hatalmas csapás, ami most történik. Viszont vannak olyan fajok, amelyekből már eddig is csak néhány száz egyed: ezeknek végzetes lehet a tűzeset. Az ausztrál élővilág nagyon különleges: 50 millió éven keresztül elszigetelődve fejlődött, pont ezért sebezhető. Amikor az európai ember megérkezett, és behozott magával sok új növény- és állatfajt, akkor azok óriási pusztítást végeztek. Pusztán a házimacska és a róka megjelenése 20-30 faj kihalását eredményezte. Tehát azt kell látni, hogy az ausztrál élővilág sok tagja már eddig is szorongatott helyzetben volt, amire a tűzvész rátesz még egy lapáttal.

Narancs.hu: Pontosan hány faj pusztul ki?

KDGY: A katasztrófa néhány faj közvetlen kihalását okozhatja, de sok fajnak átlökheti az állományát egy erősen veszélyeztetett státuszba: olyan szintre kerülnek, ahonnan már nem tudnak regenerálódni. Tehát nem elsősorban az elpusztult állatok száma a legnagyobb probléma, hanem hogy olyan fajok is érintettek, amelyek nagyon sérülékenyek. Nem csak az állatfajok, de a növényfajok között is vannak súlyosan veszélyeztetettek: van olyan fafaj, amelynek már a tűz előtt is csak mindössze 150 egyede élt, három kisebb állományban. A légifelvételek alapján úgy tűnik, hogy mind a három területet érintette a tűz.

Narancs.hu: A katasztrófában érintett természetes környezet lesz-e még olyan állapotban, hogy helyreálljon a korábbi ökoszisztéma?

KDGY: Minden fajt egyedileg kell megvizsgálni. Amint megjelennek az esők, néhány héten vagy hónapon belül az élet is felüti a fejét. Egyáltalán nem biztos, hogy az érintett ökoszisztémák helyre tudnak állni. A tűz után nem feltétlenül ugyanaz nő vissza, ami korábban is ott volt – ez egyébként tovább ronthatja az adott térség tűzveszélyességét is, mert gyakran még gyúlékonyabb növényzet szaporodik fel. A növényzet átalakulása nagy csapás lehet az állatok számára is, ugyanis ha egy adott növényzeti típus kiterjedése 500 négyzetkilométerről lecsökken 50-re, akkor egyes fajokat már nem fog tudni eltartani a jövőben.

Narancs.hu: Új-Dél Wales és Victoria állam határán egy 500 ezer hektáros „gigatűzfészek" alakult ki, ami miatt 220 ezer embert kellett evakuálni. Azt értem, hogy miért alakult ki a tűz, de miért nem lehet megfékezni?

KDGY: Nagyon nagy, összefüggő területen annyira ki van száradva az erdő és a bozótos, és olyan mennyiségű szerves anyag található ott, ami miatt a tűz elképesztő intenzitással ég. Képtelenség eloltani. Továbbá a környezetet nem úgy kell elképzelni, mint az Alföldet, hogy utakkal van behálózva és mindenhova el lehet menni. Ez egy szabdalt földfelszín, amit nem lehet megközelíteni. Sok esetben nem is az oltáson dolgoznak a tűzoltók, hanem hogy egyes jól megközelíthető és jól védhető helyeken megállítsák a terjedését.

Narancs.hu: Mindeközben a klímaszekptikus álláspontot képviselő ausztrál miniszterelnök elutazott Hawaiira nyaralni. Mennyit javíthatna az, ha a helyzetet komolyabban vevő miniszterelnöke lenne az országnak?

KDGY: Érdekes szituáció, hogy egy olyan országot érint egy klímaváltozással kapcsolatba hozható ökológiai katasztrófa, amelynek a vezetése nem kezeli olyan fajsúllyal a globális felmelegedést, mint más államok. Nagyon meglepődnék, ha most nem változna meg a szavazók hozzáállása. Nem a tüntetőkre gondolok, hanem az átlagpolgárokra. Ha a közhangulat változik, akkor a kormánynak is változtatnia kell, máskülönben meg fog bukni. Az ausztrál gazdaságban annyira fontos a szénbányászat, hogy az emberek eddig valószínűleg jobban féltek a gazdasági helyzet esetleges romlásától, mint a klímaváltozástól – egyébként az ország 1991 óta nem volt recesszióban. Németországban már például más a helyzet: ott a közvéleményt ma már jobban aggasztja klímaváltozást, mint a gazdaság helyzete.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a bozóttűzzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről a canberrai parlamentben 2020. január 5-én.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a bozóttűzzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről a canberrai parlamentben 2020. január 5-én.

MTI/EPA/AAP/Lukas Coch

 

Narancs.hu: Ez a harmadik olyan közelmúltbéli globális természeti válsághelyzet, az indiai vízhiány és a dél-amerikai tűzvész után, amely kapcsolatba hozható a klímaváltozással. Mi jöhet még?

KDGY: Még egyet említenék, ami nem kapott olyan nagy figyelmet, pedig ugyancsak Ausztráliában történt: 2016-ban az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy Korallzátonynál a korallok fele elpusztult. Ez a szokatlanul meleg tengervízzel áll összefüggésben. Érdemes belegondolni, hogy mi történne akkor, ha egy sokkal szegényebb, kisebb reagáló- és védekezőképességgel bíró országban következne be hasonló katasztrófa, mint a mostani. Indiában több százmillió ember függ közvetlenül az időjárástól, mert akkor nő a rizs ha van eső: mi lesz, ha nem jön a monszun? Afrika egyes részein, ahol hasonló Ausztráliához az éghajlat, egy ilyen klimatikus kilengésnek sokkal súlyosabb következményei lehetnének. Már a szíriai válságban is tetten érhető a környezeti változás hatása: akkora volt a szárazság, hogy az emberek vidéki élete ellehetetlenült, beköltöztek a városokba, ami társadalmi feszültségeket szült, és hozzájárult polgárháború kitöréséhez.

Narancs.hu: 2019-ben számos hőségrekord megdőlt. Mire számíthatunk a jövőben?

KDGY: 2100-ig 3-4 Celsius-fokot emelkedhet a hőmérséklet, ahhoz képest, ami a 20. században volt. Eddig globálisan 1 fokot emelkedett. Miskolc klímája ma már olyan, mint amilyen Szegedé volt, Szombathelyé pedig olyan, mint amilyen Pécsé volt száz éve. El tudjuk képzelni, hogy akkor a 3-4 fok mit jelenthet a jövőben. Azáltal, hogy melegebb van, az északi-sarki jég rohamosan zsugorodik, ezért az óceán egyre több hőt nyel el, így még jobban olvad a jég például Grönlandon is. Épp ezért mondja az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC), hogy mindenképpen meg kéne állítani 2 foknál a klímaváltozást, amire egyébként egyre kevesebb az esély.

Narancs.hu: Az Ausztrál tűzvész miatt jelenleg Melbourne-ben a legrosszabb a levegő minősége a világon, de vannak felvételek, amin az látszik: a füst egészen Amerikáig elkúszik. A jelenleg zajló és előttünk álló katasztrófák mennyire váltanak ki a jövőben globális hatást?

KDGY: Nem csak a füst, de a melegedést közvetlenül kiváltó CO2 is mindenhova eljut, az egész földet melegíti, függetlenül attól, hogy egy kínai erőműből vagy szibériai erdőtűzből szárazik. Kevésbé ismert, hogy a tengerármlások is milyen nagy mértékben kapcsolhatnak össze egymástól távoli régiókban zajló változásokat: az északi sark körüli területek különösen erős melegedése nagyban hozzájárul a grönlandi jég gyorsabb olvadásához, ami közrejátszhat az Európát is melegítő Atlanti-óceáni tengeráramlás már megfigyelt lassulásához. Komoly félelmek vannak, hogy egy további lassulás Nyugat-Afrikában és Amazóniában is a klíma szárazodását okozhatja, de még a Kelet-Ázsiai monszunra is hatással lehet.

Narancs.hu: Térjünk vissza Magyarországra egy pillanatra, ahol hasonlóan gyorsabban melegedik a klíma, mint Ausztráliában. Nálunk milyen katasztrófák lehetnek?

KDGY: Ami minket leginkább érinthetnek, az a csapadék szélsőségesebbé válásának következményei, az eddigieknél erősebb aszályok és nagyobb esőzések. Egy hosszú regionális aszály olyan alacsony vízszinet okozhat a Dunán, ami Budapest vízellátásában, de a paksi atomerőmű hűtésében is gondot okozhat. Másrészről Magyarország nagy része árvízzel fenyegetett, ilyen katasztrófa pedig egy hosszabb esőzés során kialakulhat. Az utóbbi 5 évben kevés volt ebből szerencsére, de bármikor bekövetkezhet egy eddigieknél is nagyobb árvíz.

Narancs.hu: Meddig tarthat még Ausztráliában a tűzvész?

KDGY: A rövidtávú időjárási viszonyoktól függ, hogy miképpen tudják kordában tartani a tüzeket. Arra, hogy teljesen lezáruljon a tűzszezon, valószínűleg február végéig, március elejéig várni kell.

Kröel-Dulay György

Kröel-Dulay György

 

 

Kröel-Dulay György biológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti egységében, az Ökológiai és Botanikai Intézetben dolgozik tudományos főmunkatársként. A Kísérletes vegetáció-ökológiai kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területe a klímaváltozás és tájhasználat-változás ökológiai következményeinek vizsgálata. Legfontosabb projektjei egy terepi klímaváltozás-kísérlet a fülöpházi homokbuckákon és a növényzet regenerációjának vizsgálata leégett fenyvesek és borókások helyén Kiskunhalas térségében.

 

(Borítóképünkön: Bozóttűzben megsérült koalát látnak el a dél-ausztráliai Kenguru-sziget vadasparkjában 2020. január 10-én. MTI/EPA/David Mariuz)

Neked ajánljuk