Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia összehangolt szankciókat jelentett be az orosz energiaexport szereplőire. A közleményben azt írják, ez az eddigi legszélesebb körű szankciócsomag az orosz energetikai ágazat szereplői ellen. A bejelentés főleg a kőolajkereskedelmet érinti, és bár közvetlen magyar érintett nincs, ott a listán a Gazprom is, Szerbiát pedig arra akarják kötelezni, tegyék ki az olajvállalatukból az orosz pénzt.
A bejelentett szankciók az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket érint világszerte. A büntetőintézkedések 150 olyan tankerre is vonatkoznak, amelyek részt vesznek az orosz kőolaj szállításában
– írja az MTI.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója egy sajtóbeszélgetésen pénteken azt mondta, hogy a washingtoni várakozások szerint a bevezetett szankciók kis mértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó. Kirby szerint jelenleg nem jellemzőek azok a korábbi aggodalmak, hogy az orosz olajra bevezetett széles körű szankciók nagy kárt okoznak a világgazdaságnak, a 2025-ös előrejelzések szerint ugyanis a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.
A „közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál” – fogalmaz a washingtoni kormányzati közlemény.
A Gazpromnyeft és az Oroszország ellen irányuló amerikai-brit szankciós listára felvették a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is. Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Washington azt követeli, hogy Szerbia teljesen vonja ki az orosz tőkét és orosz érdeket a NIS-ből, minderre 45 napot adtak. Vucic azt mondta, hogy Szerbia felelősségteljesen fog reagálni a szankciókra, de Szerbia semmi olyat nem tett, amivel azt érdemelte ki, hogy ilyen szankciókat vezessenek be egy, az országban működő céggel szemben. A szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
