Interjú

„Az ellenállás: teremtés”

Behrouz Boochani író, újságíró,  menekültjogi aktivista

Külpol

Kurd újságíróként el kellett menekülnie Iránból. Hét évet töltött ausztrál menekülttáborokban, nagy részét börtönkörülmények között. Az onnan küldött szöveges üzeneteiből áll a Nincs barátunk, csak a hegyek című könyve, amelynek fontos szerepe volt az ott kialakult illegális és erőszakos rendszer leleplezésében.

 Magyar Narancs: Jelenleg Új-Zélandon él. Milyen érzésekkel látogatott el Magyarországra, egy olyan államba, amely nem éppen a barátságos menekültpolitikájáról híres?

Behrouz Boochani: Természetesen hallottam a magyar menekültpolitikáról. Geopolitikai szakértőként a világ másik felén egyebet eddig nem is nagyon tudtam Magyarországról. Ideérkezve persze árnyaltabb lett a kép. Az a tapasztalatom itt is, mint ami Ausztráliában: a politika nem minden ember véleményét és hozzáállását tükrözi.

MN: Mi vitte a geopolitika felé?

BB: Kurdként képtelenség figyelmen kívül hagyni a politikát. Nem tudom elkerülni sem a mindennapi életemben, sem a művészetemben. Az élet minden területét meghatározza.

MN: A politika az oka annak is, hogy a Nincs barátunk, csak a hegyek szövegrészleteit nem anyanyelvén, kurd nyelven, hanem fárszi nyelven fogalmazta meg és küldte ki a börtönből?

BB: Pontosan. Kurd az anyanyelvem, mégis a fárszin tudtam akkoriban megszólalni. Ennek legfőbb oka, hogy az iskoláimat ezen a nyelven, Irán hivatalos nyelvén végeztem. A kurdot legfeljebb otthon használhattuk. Mindig jól beszéltem a kurd nyelvet, de mivel az iskolarendszerben nem tanultam, írásban korábban kevésbé tudtam jól használni. Hosszú és tudatos folyamat volt pótolni az iskolaévek alatt kimaradtakat, de most már kurd nyelven írok.

MN: Az angol a fárszihoz képest sokkal egyszerűbb felépítésű, kevésbé lírai nyelv. Hogy érzi, az alapvető különbségek ellenére át tudja adni a fordítás az árnyalatokat is?

BB: Biztosan van, ami elvész a fordítási folyamat során, de hiszem, hogy mindig hozzá is adódik valami.

MN: Vegyük például a szövegtörzstől elkülönülő verses részeket.

BB: Így van. Ez az adott régió jellegzetes irodalmi hagyományára utal. A kurd és a fárszi használatakor szinte lehetetlen elhagyni a lírai beszédmódot, még akkor is, ha a szerzői szándék inkább kerülné. De számomra a poétikusság nem csupán a szóhasználatot vagy a mondatszerkezetet jelenti, inkább a képi világ elevenségét, azt, hogy folyamatosan több jelentésréteggel dolgozom, ami már a nyelv jellegzetességei által is eleve elrendelt. Még ha a politikáról vagy a táborokról írok, az is lírai. A fordítás ezt a tulajdonságot ragadja meg és emeli be a verses részek segítségével, így idézve meg az eredeti nyelv hangulatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.