Az ENSZ szerint korai lenne még háborús bűnök elkövetéséről beszélni Ukrajnában

  • narancs.hu
  • 2022. június 15.

Külpol

Bár az eddig rendelkezésre álló információk és területi vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy súlyosan sérülhettek a területen élők emberi jogai, és emberiség elleni bűncselekmények történhettek.

Egyelőre korai kész tényként kezelni, hogy az oroszok háborús bűnöket követtek volna el Ukrajnában – jelentette ki az ENSZ Ukrajnával foglalkozó különbizottsága szerdán Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

A különbizottságnak tudomása van bucsai és irpini civilek célzott gyilkolásáról, fosztogatásokról, az infrastruktúra és iskolák lerombolásáról – közölte a sajtótájékoztatón Erik Mosek, a különbizottság elnöke. Említést tett arról is, hogy az orosz csapatok kivonása után több száz civil áldozat holttestét találták meg Kijevtől észak-nyugatra.

Ukrajna szerint háborús bűnöket követett el az orosz hadsereg, ez Moszkva szerint alaptalan vádaskodás.

Az észak-keleti Harkiv és Szumi régiókban egész városrészeket pusztítottak el a bombázások és polgári célpontokat értek rakétatámadások, de Mosek szerint a vizsgálatok jelen állása még nem teszi lehetővé sem a konkrét cselekménysorozat teljes feltárását, sem a nemzetközi jogi következtetések levonását.

A különbizottság elnöke ugyanakkor elismerte:

az eddig rendelkezésre álló információk és területi vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy súlyosan sérülhettek a területen élők emberi jogai, és emberiség elleni bűncselekmények történhettek.

A nemzetközi vizsgálóbizottságot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hozta létre még májusban, s a bizottság június 7-e óta vizsgálódik a térségben. A Bucsában, Harkivban és Szumiban tett látogatások során a különbizottság tagjai a helyi önkormányzatok és a polgári lakosság képviselőivel is többször találkoztak. A testület egyik tagja, Pablo de Greiff azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy egyelőre különbséget kell tenni az eddigi tanúvallomások állításai és a között, hogy mennyire lehet megalapozott, felelős döntésre jutni a megtörtént cselekmények minősítését és jogi következményeit illetően.

(MTI)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.