Az izraeliek vasútállomást neveznének el Trumpról

  • narancs.hu
  • 2017. december 27.

Külpol

Az állomást a Siratófal alá tervezik.

Az amerikai elnök csak pár hete ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, az izraeliek máris elneveztek róla egy parkot, és most a Tel-Aviv–Jeruzsálem gyorsvasút egyik állomása is az ő nevét kapná – írja az Index.

Megtörtént: Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának

És ezzel meg is nyitott egy új konfliktuskutat az amerikai elnök. Számtalan tiltakozás ellenére pár perce Washingtonban Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként, és rendelkezett arról is, hogy az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezzék át. A döntés ellen nyilvánvalóan hamar reakció fog érkezni palesztin, illetve arab részről.

Yisrael Katz izraeli miniszter szerint Trump történelmi és bátor tettet hajtott végre, ezért megérdemli, hogy a Siratófalnál épülő állomás az elnök nevét viselje. A tervek szerint a gyorsvasút 700 millió dollárból épülne, és részben a föld alatt közlekedne.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.