Azeri elnök: Oroszország megpróbálja eltussolni a lelőtt utasszállító ügyét

  • narancs.hu
  • 2025. január 7.

Külpol

Ilham Alijev továbbra is igazságot követel. 

„Biztosan kijelenthetem, hogy a balesetben az azerbajdzsáni állampolgárok haláláért az Orosz Föderáció képviselőit terheli a felelősség – mondta a Ilham Alijev azeri elnök. Alijev hozzátette, igazságot követel, a bűnösök megbüntetését, teljes átláthatóságot és emberséges bánásmódot. Decemberben az AZAL légitársaság Bakuból Groznijba tartó járata zuhant le a kazahsztáni Aktau mellett, az utasok közül 38-an életüket vesztették. Gyorsan felmerült a gyanú, hogy a katasztrófát az orosz légvédelem okozhatta, amit Vlagyimir Putyin kvázi elismert, és bocsánatot kért Alijevtől. Putyin elismerte a lövéseket, de azt nem, hogy tényleg eltalálták a gépet. 

Alijev hétfőn azt mondta, Oroszország próbálja eltussolni az ügyet, illetve hozzátette, „abszurd verziókra összpontosít a balesetnél”, meglepetést és jogos felháborodást váltva ki ezzel 

írja a CNN.

Az azeri elnök úgy gondolja, hogyha „Groznij városa időben intézkedéseket tett volna az orosz légtér lezárására a területe felett, ha a földi szolgálatok minden szabályt betartották volna, és ha az Orosz Föderáció fegyveres erői és közszolgálatai között koordináció történt volna, akkor ez a tragédia nem történt volna meg”.

A balesetből előkerült fekete dobozokból azóta már kinyerték az adatokat, ezek eljutottak a balesetet vizsgáló kazah hatóságokhoz is, de egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra ezzel kapcsolatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.