Azon megy a vita Európában, hogyan kössék össze az uniós pénzeket a jogállamisággal

Külpol

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felvizezné a jogállamisági mechanizmust.

Az uniós állam- és kormányfők júliusi találkozóján akár el is fogadhatják az EU következő hétéves költségvetését, amelyet az Európai Bizottság 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság hatásait enyhíteni hivatott csomaggal támogatna meg. Erről, valamint a pénzek kifizetésének tervezett feltételeiről részletes elemzést olvashatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Néhány részlet a cikkből:

A bizottság május 27-én közzétett, újrafazonírozott költségvetési javaslata új lendületet adott a tárgyalásoknak. A „normál” hét­éves büdzsé 1100 milliárd eurós főösszege mellett az Ursula von der Leyen vezette testület – Angela Merkel és Emmanuel Macron pár héttel korábbi közös tervezetét továbbgondolva – egy 750 milliárd eurós, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási csomagot is előirányzott a hangzatos Next Generation EU név alatt. A csomag különlegessége, hogy nem közvetlen tagállami befizetésekből, hanem hitelből finanszíroznák; maga a bizottság bocsátana ki kötvényeket az EU nevében akár 30 éves lejáratra, az EU tagállamai pedig közös garanciát vállalnának a tartozás 2028 és 2058 között esedékessé váló visszafizetésére.

Ursula von der Leyen és Charles Michel

Ursula von der Leyen és Charles Michel

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA

Orbán Viktor június 12-i rádióinterjújában azt monda, személyesen „berzenkedik” a közös hitelfelvétel ellen, de ebben a rendkívüli helyzetben el tudja fogadni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pénzt igazságosan kell felhasználni, „a közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nem lehet bennünket nézni”. A költségvetés elfogadásához teljes egyhangúság kell az Európai Tanácsban, Orbán a beleegyezéséért Magyarországnak több pénzt eredményező módosításokat szeretne, amire van is esély, hiszen a bizottsági javaslat elosztási kritériumait több oldalról bírálják. Ugyanakkor Magyarország nettó költségvetési pozíciója mindenképpen romlani fog a most záruló hétéves ciklushoz képest, és a kormány feje felett ott lebeg a kifizetéseket bizonyos jogállami normák betartásához kötő javaslat is. (...)

Bár ez a tervezet a jogállamisági problémáknak csak egy szűkebb szeletére koncentrál (elsősorban a bírói függetlenségre és a korrupcióellenes küzdelemre), papíron hatékonyabbnak tűnik, mint a 7-es cikk szerinti eljárás, mert az élesítéséhez nem kell minden tagállam egyetértése. Ugyanakkor a kiszivárgó információk szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke februári javaslata puhított valamit a bizottság eredeti elképzelésén. Míg Junckerék 2018-ban azt javasolták, hogy a bizottság maga dönthessen a kifizetések felfüggesztéséről, amit az Európai Tanács csak minősített többséggel írhatott volna felül, Michel legutóbbi előterjesztése arról szól, hogy ne a felfüggesztés megakadályozásához, hanem az elindításához kelljen a minősített többség. Egy ilyen megoldással, ha egyetlen tagállam nem is, egy blokkoló kisebbség – legalább négy, az EU népességének több mint 35 százalékát képviselő ország – továbbra is megakadályozhatná a jogállami elvek számonkérését az azoktól elforduló kormányokon.

A Magyar Narancs július 2-i lapszámában olvasható teljes cikkből az is kiderül, a tervezetek alapján mennyi pénz érkezhet Magyarországra a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, és hogy miért érezhetik igazságtalannak egyes országok a pénz elosztására kitalált képletet. Ha előfizetne a Narancsra, itt megteheti!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk