Májusban, a veszélyhelyzet idején nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Míg a 2020-as büdzsében az összes tervezett állami kiadás 2,6 százalékát szánták honvédelemre, addig a jövő éviben 3,2 százalékát. Összegszerűen ez azt jelenti – ahogy arról júniusban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára is beszámolt –, hogy az idén 616 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédség, jövőre pedig 30 százalékkal több, 778 milliárd forint áll a rendelkezésére. Ezek után nem meglepő, hogy a közelmúltban két, minden eddiginél nagyobb volumenű katonai beruházást is bejelentettek.
Mindent bele
David Cornstein amerikai nagykövet, illetve Benkő Tibor honvédelmi miniszter egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek értelmében a Magyar Honvédség (MH) elfogadja az Egyesült Államok ajánlatát, és a továbbfejlesztett föld-levegő rakétarendszer (NASAMS) szükséges komponenseit az amerikai Foreign Military Sales (FMS) programon keresztül szerzi be 2020. szeptember 30-i határidővel. Öt nappal később a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága közölte a távirati irodával, hogy a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárműve, a Lynx gyártására alapít vegyesvállalatot a magyar állam a német Rheinmetall céggel, ez az üzlet több mint 2 milliárd euró értékű.
„A nyilvános információk szerint Magyarországon a kormányzati optimizmus az irányadó. Mintha nem vennének tudomást a járványról. A realitás és a kommunikáció nem egy irányba tart” – mondja egyik szakértő forrásunk, aki arra emlékeztet, Varga Mihály azt mondta a közelmúltban, hogy a költségvetési hiány az előzetes becslésekkel szemben a bruttó hazai termék (GDP) 7–9 százaléka is lehet. Néhány nappal később pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁAK) megduplázta az államháztartás várható hiányára vonatkozó előrejelzését, és a korábban becsült 1890 milliárd forintnál immár 1710 milliárd forinttal több, 3600 milliárd forintos mínuszt vár. „Mindent megvesznek, amit lehet. Kommunikációs játékról van szó, a honvédelmi beruházások politikailag eladhatók” – mondja egyik forrásunk, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy a Zrínyi 2026-os programot tartani tudja a kormány (lásd: Fegyverletétel, Magyar Narancs, 2020. április 30.). „Azzal számoltunk, hogy úgy kell majd összesöpörni a pénzt. Egyes hírek szerint pont a légvédelmi rakéták beszerzése került veszélybe” – teszi hozzá egy másik beszélgetőpartnerünk. A koronavírus máshol is gondot okoz; a V4 közös hírportálja, a Remix arról számolt be a közelmúltban, hogy a cseh hadsereg költségvetését 108 millió euróval megvágják a járvány miatt.
Az egyik megkérdezett szakértő szerint a kormány sokkal komolyabban gondolja a honvédelem modernizációját, mint azt korábban hittük. Van is oka rá: Magyarországnak bizonyítania kell eltökéltségét az Európai Uniónak és a NATO-nak. „Így is mindenki »oroszozik«. Egy atlantistának nem kérdőjelezik meg az elkötelezettségét, ha lazít a vállalásain” – utal forrásunk arra, hogy nyugati szövetségeseink egyre bizalmatlanabbak az orbáni Oroszország-politika miatt.
Egy másik informátorunk szerint ráadásul a NATO a járvány miatt nem adja alább hadseregfejlesztési elvárásait. Az egyes programokban, befektetésekben nem lesznek változások, már csak azért sem, mert azokat több évre előre írják alá. „A 2008–2009-es pénzügyi, gazdasági világválság után még 2011-ig mentek a nemzetközi védelmi kiadások, és csak utána, 2014–2015-ig estek vissza az erre szánt források radikálisan. Ha megveszel valamit, akkor annak fizeted a részleteit” – mondja egyik forrásunk. Az aktuálisan eldöntött beszerzések a következő 10–15 évre készítik fel az államokat, abban pedig az EU tagjai egyetértenek, hogy a jövőben „robbanhat a környezet” a térségben, elsősorban Oroszország miatt.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok egy teljes körű védelmi megoldást biztosít – amely élvonalbeli technológiát, első osztályú kiképzést és megbízható támogatást foglal magában –, kiemelkedő teljesítményét kívánja demonstrálni a célból, hogy hosszú távon figyelembe vegyék a jövendő beruházások esetén. Ez fejlettebbé teszi Magyarország védelmi képességét, megerősíti a védelmi együttműködést Magyarország és az Egyesült Államok között, valamint elősegíti, hogy Magyarország elérje a NATO által felállított képességfejlesztési célokat” – írta lapunknak válaszlevelében az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.
Norvég szkander
A megvásárolni kívánt légvédelmi rakétarendszer körül azonban van egy furcsaság. A NASAMS norvég–amerikai együttműködés eredménye; egyes cikkek például National Advanced Surface to Air Missile Systemként hivatkoznak rá, más említéseknél a betűszó első tagjának kifejtése Norwegian. Felmerül a kérdés, hogy hogyan írhattak alá egy szándéknyilatkozatot az egyik érdekelt fél, a norvég kormány jóváhagyása nélkül? Ebben forrásaink sem látnak tisztán, és közülük többen arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg a rövid MTI-hírben szerepelt a NASAMS, addig a későbbi bővített verzióból kivették a rendszer nevét. „Az átfogó légvédelmi rendszer számos komponenst tartalmaz. Magyarország a megállapodás szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt dolgozik az Egyesült Államokkal az FMS-program keretében azon, hogy a közepes hatótávolságú levegő-levegő (AMRAAM) rakétákat vásároljon, melyeket az Amerikai Egyesült Államokban működő Raytheon Technologies gyárt. A megállapodásnak van egy úgynevezett közvetlen kereskedelmi értékesítési (DCS) komponense, ami alapján Magyarország közvetlenül a gyártóval dolgozik együtt” – fogalmaz levelében a nagykövetség. A tájékoztatás szerint az 1 milliárd dolláros ár becslés, amely a rakétákon és egyéb légvédelmi komponenseken kívül magában foglalja a támogatást és a kiképzést is. Az egyezség megkötéséhez szükséges egy kezdő letét, ezt követően egy nagyjából öt-hat évig tartó törlesztési terv lép életbe, mindegyik elemért külön kell fizetni. „A megállapodás két komponense (FMS, DCS) együtt azt jelenti, hogy a beszerzés körülbelül 1 milliárdos befektetés Magyarország biztonságának a jövőjébe. Megjegyezzük, Magyarország elismert célja, hogy 2024-ig a védelemre szánt büdzséje összegét megemelje a NATO által meghatározott szintre, amely a GDP 2 százalékát jelenti” – írta a nagykövetség, amely levelében nem említi a norvég felet.
A magyar és a norvég kormány közötti viszony meglehetően hideg, elsősorban az ún. Norvég Alap több milliárd forintnyi támogatásának elosztási mechanizmusa miatt. Norvégia ragaszkodik hozzá, hogy a civil szervezeteknek szánt forrásokat a magyar kormánytól független szervezet ossza el, ezt Orbánék nem hajlandók elfogadni (lásd: Nem kér belőle, Magyar Narancs, 2018. január 18.), annak ellenére sem, hogy az így érkező pénzek döntő hányadáról amúgy a kormány rendelkezhetne. Azzal, hogy a kormány elzárkózott a megállapodás megkötésétől, mintegy 214 millió eurótól esett el Magyarország.
Mivel a NASAMS légvédelmi rendszert fejlesztő norvég Kongsbergnek van itteni leányvállalata, felvettük a kapcsolatot a társasággal. „A NASAMS légvédelmi rendszer a Raytheon és a Kongsberg terméke, azonban a Kongsberg nem része a magyar Honvédelmi Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége között nemrégiben létrejött és aláírt szándéknyilatkozatnak, ezért erről nem tudunk nyilatkozni” – írta válaszlevelében Kürtös László, a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetője.
„Adunk Trump kampányához egy pozitív hírt” – mondja egyik forrásunk arra utalva, hogy az amerikaiaknak lehetett fontosabb a szándéknyilatkozat aláírása. Ha eltekintünk a norvég féltől, akkor is érdekes, hogy miért most egyeztek meg a felek. Már régóta lehetett tudni az üzletkötés szándékáról, de eddig nem történt érdemi haladás az ügyben, noha tavaly augusztusi sajtóhírek szerint az amerikai törvényhozás előtt fekszik a fegyvereladásról szóló tervezet. A szándéknyilatkozat amúgy nem végleges megállapodás, akár el is állhatnak tőle, mindenesetre a korábbiakhoz képest előrelépés.
A megkérdezett szakértők szerint szükség van a magyar rakétaállomány felújítására, ugyanis a 60-as években kifejlesztett szovjet típusú KUB-rakétáink elavultak, és a rendszer nem NATO-kompatibilis. Az új rakétákat lehet objektumvédelemre is használni, amire nagy szükség van, gondoljunk csak a Paksi Atomerőműre. Ettől függetlenül egyik szakértő forrásunk szerint nem beszélhetünk olyan nagy, országos légvédelmi rendszerről, amely a ballisztikus rakétáktól is megvéd. „Ha a honvédségnek misszióba kell küldenie egy dandárt, akkor biztosítania kell a légvédelmet, ehhez kell a rakétaezred” – mondja. Az amerikaiak dominálnak e piacon, logikus lépés, hogy tőlük vásárolunk. Gazdasági szempontokat is figyelembe vett a kormány, ugyanis egyik forrásunk szerint gyártanak komolyabb és drágább légvédelmi rendszert, a Patriotot is. Az viszont szerinte nem indokolt, hogy egymilliárd dollárért csak rakétákat vegyünk, ezért a megállapodásban szerinte másnak is kell lennie. Azt többen is megerősítették, hogy vélhetően hamarosan lesz egy újabb bejelentés a kormány részéről, ez a norvégokkal való kiegyezésről szólhat majd. A norvég kormány az üzletért cserébe átengedheti a Norvég Alap azon forrásainak kezelését is a magyar kormánynak, amelyeket eredetileg a független szervezeteknek különített el. „A norvég nagykövetség nem kíván az ügyben állást foglalni, hiszen ez egy üzleti kérdés, így nem tartozik a norvég állam illetékességi körébe” – írta válaszlevelében Ferenczy Eszter, az ügyvivő nagykövet asszisztense.
Német nagyágyú
„A sajtó soha nem fogja megdicsérni, de ez Maróth Gáspár érdeme” – mondja egyik forrásunk, aki úgy látja, nem magától értetődő, hogy a közelmúltban ilyen volumenű beruházások valósultak meg Magyarországon. A befektetéseknek komoly nemzetgazdasági haszna lehet a jövőben. Az Mfor írt róla júniusban, hogy a 2018-ban újraindult kiskunfélegyházi fegyvergyárat üzemeltető, az állami HM Arzenál Zrt. tulajdonában lévő TERRA Gyártó és Szolgáltató Zrt. árbevétele a társaság beszámolója szerint a 2018-as 168 millió forintról 2019-ben 2 milliárd forintra gyarapodott, így a két évvel ezelőtti 211 millió forintos veszteséget 480 millió forintos nyereségbe fordította. A Rheinmetall „meghonosítása” sem a semmiből jött. Márciusban Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és sajtóhírek szerint áprilisban Budapestre jött volna Hubert Aiwanger bajor miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter is; Münchenben működik az ARTEC Rheinmetall Defence nevű cég. A találkozóra végül a járvány miatt nem került sor. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még 2019 nyarán azt nyilatkozta müncheni tárgyalásai után, hogy rövid távon 45 milliárd forintnyi bajor beruházás érkezik Magyarországra. Arról, hogy a kormánynak miért különösen fontos Németország, már írtunk korábban (lásd: Van az a pénz, Magyar Narancs, 2020. február 6.). Röviden: a jogállam leépítését az EU legtöbb tagja egyre növekvő ellenszenvvel figyeli, azaz Orbánék ezekkel a nagy üzletekkel mintegy megvásárolni igyekeznek az unió legerősebb hatalmának a jóindulatát.
A Rheinmetall AG 2019-es beszámolója szerint árbevétele 6,2 milliárd euró volt, ebből a védelmi ágazat 3,5 milliárdot teljesített. A cég nevéhez több kényes eset is tapad. 2012-ben a cégcsoporthoz tartozó Rheinmetall Air Defence feketelistára került Indiában korrupciógyanús ügyek miatt, így 10 évig (2022-ig) nem üzletelhet az országban, s még abban az évben vádat emeltek egy helyi üzletember ellen, amiért állítólag 530 ezer dollárt fizetett neki a társaság azért, hogy a befolyását gyakorolva érje el a tiltás megszüntetését. 2014-ben 37 millió eurós bírságot kellett fizetnie a cégnek, az ügy hátterében az állt, hogy az athéni kormány 150 millió euróért ASRAD típusú légelhárító rendszert vásárolt, de az üzlet megkötéséhez 20 millió eurós közvetítői díj került egy magas rangú görög haditengerészeti tiszt zsebébe. A tiszt feladatai között azon kollégáinak a megvesztegetése is szerepelt, akiknek a véleménye döntő volt abban, hogy az athéni kormány az ASRAD mellett döntsön. Hazai terepen pedig 2019 végén civil szervezetek és ellenzéki pártok megvádolták a Merkel-kormányt, hogy közvetve felelős több százezer ember haláláért, mert német, részben a vállalat által gyártott fegyvereket exportáltak 1 milliárd euró értékben a jemeni polgárháborúban részt vevő arab koalíciónak.
Mindezek ellenére a mostani német–magyar üzlet nagyon bejöhet, ugyanis élénk az érdeklődés a Lynxek iránt, az Egyesült Államok is fontolgatja, hogy lecseréli a jövőben nálunk is gyártandó járművekre a most 6 ezer darabból álló Bradley harckocsiállományát. A Rheinmetall-biznisszel és az egyéb haderő-modernizációs beruházásokkal kutatás-fejlesztési know-how érkezik az országba, beszállítók települhetnek át, amelyek adott esetben szintén üzemeket alapíthatnak, valamint egy sor kis- és középvállalkozás is kinőhet a földből. A Lynxre egy sor kütyüt illeszt a társaság, amiket nem maga gyárt – és akkor még nem esett szó a Leopardokról és a Boxerekről. E harcjárműveket szintén a Rheinmetall gyártja, előbbiből 44-et vásárolt a kormány a közelmúltban, s a hírek szerint az utóbbiból is vásárolhat. Nem feltétlenül a teljes járművek, de egyes alkatrészek gyártása az új hazai üzemben is elindulhat, ugyanis bizonyos berendezéseket, kellékeket mindhárom harckocsiba beépítenek.
A megkérdezettek abban egyetértenek, hogy „a hadiipar nem egyszerű”, egyebek mellett azért, mert beletelik négy-öt évbe, mire beüzemelnek egy ilyen gyárat. Például az Airbus gyulai helikopteralkatrész-üzemének startját eredetileg 2020-ra tervezték, újabban viszont 2022-es nyitásról hallani. Az eladások lassan pörögnek föl, mert telített a piac, és hál’ istennek nincsenek háborúk, a konfliktuszónákba irányuló értékesítések pedig engedélyekhez, szabályokhoz kötöttek. Ám „ha nem tudunk eladni, akkor kezdődik az agónia, mint a 90-es években” – mondja egyik forrásunk. Nem véletlenül olyan cégekkel üzletel a kormány, amiknek jók a referenciái: ilyen – a fent ismertetettek ellenére – a Rheinmetall, az Airbus, valamint az osztrák aknavetőgyártó Hirtenberger Defence Systems, amelyet titokban vásárolt fel a közelmúltban a magyar állam (lásd: Hej, te puska! Magyar Narancs, 2019. november 28.). Afelől viszont ne legyenek kétségek, hogy a hadiipar területén is felbukkannak majd a NER haszonélvezői – ennek már jól látható jelei vannak. A HVG októberben arról írt, hogy egy bizonyos HT Division nevű cég közvetítőként 3,5 milliárd forint értékben páncélozott járműveket vásárol a honvédségnek a török Nurol Makinától. A társaság felerészben a Duna Aszfalt tulajdonosáé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj Lászlóé (az ő nevén lévő luxusjachton nyaralt Szijjártó Péter két hete az Adrián). Szintén a hetilap írt arról idén júniusban, hogy létrejött egy vagyonkezelő cég, az Aero Investment Partners Zrt., amellyel Tombor András kormányközeli vállalkozó tulajdonossá válhat a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárban; a magyar állam tervei között kiképzőgépek vásárlása is szerepel, a cseh cég továbbá rendszeres beszállítója az Airbusnak is, amelytől a honvédség is vásárolt harci helikoptereket. Ahogy egyik forrásunk mondja: Orbánék „építik a hadiipart, de a kedvezményezettjeiket itt is helyzetbe hozzák, ahogyan a nemzetgazdaság többi szegmensében is”.
Cikkünk írásakor megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, de érdeklődésünkre nem reagáltak.
