Steve Bannon két éve a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK) meghívására Budapesten járt, hogy az Európa jövője című konferencia előadójaként a külügyminisztériumtól, vagyis a magyar adófizetők pénzéből húzott 20 ezer dolláros tiszteletdíjért magasztalja Orbán Viktort.
Trump „Amerika az első” politikája és hatása Közép-Európára címmel a Várkert Bazárban megtartott előadásában büszkén hirdette Donald Trump eredményeit és a munkások akaratának győzelmét, az „irányításra formált igényüket”. Néhány hónappal korábban Trump még a Twitteren olvasott be neki, mert Bannon kritizálta őt Michael Wolff kritikus hangú sikerkönyvében, a magyarul Tűz és düh címen kiadott kötetben. De Bannon ekkoriban nem csak Amerikában volt nem szívesen látott személy: alig pár hónapra rá több mint százan tiltakoztak az előadása előtt Oxfordban.
Természetesen nem csupán a jól fizető beszédek miatt utazgatott a kontinensen: hírhedt szélsőjobboldali politikusok, többek között Orbán Viktor bátorító figyelmétől övezve javában szervezte – afféle Soros György- és EU-ellenes alapítványként – a brüsszeli székhelyű A Mozgalmat (The Movement). De végül nem lett semmi belőle, a magyar szálak pedig felszívódtak.
Virginiából a Fehér Házba
Stephen Kevin Bannon katolikus munkáscsaládban született Virginiában. A haditengerészetnél szolgált két évig, majd a Goldman Sachsnál helyezkedett el, ahonnan a szórakoztatóipar felé kanyarodott: hosszú ideig Hollywoodban dolgozott. Egyebek mellett az Indián nyár (1991) és a Titus (1999) című filmek egyik producere volt. 2004 és 2016 között kilenc dokumentumfilm készítésében vett részt (jellemzően Ronald Reagan és Sarah Palin politikáját, illetve a Tea Party mozgalmat népszerűsítő művek ezek). Menedzserként részt vett a Biosphere 2 elnevezésű kutatóprogramban, amely az űr kolonizálásának esélyeit, illetve a globális felmelegedés hatásait vizsgálta. Szerepet vitt a World of Warcraft multiplayer számítógépes játék piacterének kialakításában is.
2004-ben ismerkedett meg Andrew Breitbarttal, és még abban az évben a Breitbart News című alternatív jobboldali médium alapító tagja lett. Breitbart halála után ő lett a Breitbart News LLC vezérigazgatója. Bannon ebbéli regnálása idején ilyen címek dominálták a Breibart News főoldalát: Inkább feminista legyen a gyereked vagy rákos?; A melegjogok elbutítanak minket, itt az ideje visszamászni a szekrénybe; A politikai korrektség a muszlim kultúrát védi.
Bannon, ahogy egykor Breitbartban, Donald Trumpban is meglátta a potenciális politikai szövetségest, és 2011-es megismerkedésükkor hamar meg is találták a közös hangot. Bannon teljes mellszélességgel állt Trump mellé az elnökjelöltségért, majd az elnöki székért folytatott kampányokban, természetesen az egész Breitbart-hálózattal együtt; 2016 augusztusában ő lett Trump kampányfőnöke. Hálából Trump a győzelem után kinevezte stratégiai főtanácsadójának. Az akkori kampánycsapat többi tagja szerint Bannon felelős sok kockázatos döntésért: az ő ötlete volt egyebek közt az is, hogy miután az elnökjelölt szexuális erőszakkal dicsekedett (Gram’em by the pussy), meghívják a Fehér Házba azokat a nőket, akik Bill Clintont vádolták bántalmazással.
Bannonnal – ahogy az egykori Fox News-vezető (és ugyancsak szexuális zaklatással vádolt) Roger Ailes leigazolásával is – az lehetett Trump célja, hogy konzervatív és lojális kommunikációs csapatot hozzon össze. De végül Bannon szerepe ennél is nagyobb lett a kampányban. Az oroszokhoz kapcsolható választási kavarásokból kimaradt, sőt, később bírálta is az elnököt az Oroszország iránt mutatkozó nyitottsága miatt, de a Cambridge Analytica botrányában már sűrűn forgott a neve – a kezdetektől ő volt a cég alelnöke és legfőbb finanszírozója is (lásd még Rév István vonatkozó publicisztikáját: A politika halála, Magyar Narancs, 2016. december 15.). A legalább 50 millió Facebook-felhasználó adatait illegálisan kezelő cégtől – amelyet a Trump-győzelem egyik fő előmozdítójának tartanak – nyilvánosan elhatárolódott ugyan, de egyik beosztottja megerősítette: Bannon személyesen hagyta jóvá az adatok gyűjtését.
Az elnök beiktatása után Bannon a Fehér Házban kapott pozíciót, de augusztusra Trump már ki is tette a szűrét. A Breitbarthoz menekült vissza, és onnan bírálta az elnök és veje, Jared Kushner külpolitikáját, de Trump bosszúja hamar utolérte: a legjelentősebb anyagi támogatója, Rebekah Mercer kihátrált mögüle. Az elnök pedig széles mosollyal üdvözölte az üzletasszony húzását. „Steve Bannonnak nincs köze hozzám vagy az elnökségemhez. Amikor kirúgták, nem csak a munkáját, de az eszét is elveszítette” – nyilatkozta Trump 2018 januárjában.
Európai kalandok
Bannon ezután Európát vette célba, hogy az EU tagállamaiban működő populista, nacionalista, euroszkeptikus és elitellenes pártokat fogja össze, támogassa és ösztönözze. 2018-ban, miután körbeturnézta Európát, Bannon a The Daily Beastnek számolt be róla, hogy A Mozgalom (The Movement) nevű alapítvány létrehozásán dolgozik. A terv az volt, hogy az EU jobboldali, populista politikusait anyagilag, illetve közvélemény-kutatásokkal és adatelemzésekkel is támogassa. Bannon nem titkolt álma volt az is, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokon a támogatott pártok delegáltjai a mandátumok legalább egyharmadát megkaparintsák. A Mozgalom kifejezetten a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok ellenpontjaként működött volna.
Bannon számításait azonban keresztülhúzták az európai országok törvényei: a legtöbb tagállamban ugyanis tiltják a pártok külföldi támogatását. Így kiesett egyből a belgiumi Néppárt, amelynek vezetője, Mischaël Modrikamen pedig egyenest a saját brüsszeli lakásába tette az alapítvány székhelyét, de röpült Lengyelország, Franciaország, Csehország és Magyarország is. Akad ugyan néhány olyan állam (például Ausztria és Németország), ahol lehetséges a pártok csekély mértékű külföldi támogatása, de ott pont nem kértek a segítségből. Négy tagállam maradt Bannon térképén: Olaszország, Dánia, Svédország és Hollandia, azonban ezek érintett pártjai nem fogadták el a bukott tanácsadó patronálását, így Bannon letett európai céljairól. Annál is inkább, mert befuccsolt egy másik terve is. Benjamin Harnwell, a katolikus, szélsőjobboldali olasz szervezet, a Dignitatis Humanae Institute (DHI) alapítójának közreműködésével egy Róma közeli, 800 éves kolostort alakított volna át vallásos, jobboldali politikai aktivistákat nevelő iskolává. Az elképzelt intézmény diákjaiból a „zsidó-keresztény Nyugat” védelmében az iszlám, a szocializmus és a liberális elit ellen harcoló „gladiátorokat” képeztek volna. Ám 2019-ben az olasz kulturális miniszter visszavonta az intézmény üzemeltetéséhez szükséges engedélyt. Bannon és Harnwell bíróságra vitték az ügyet, amelyben még nem született végleges döntés.
Magyarországhoz fűződő elsődleges kapcsolata Gorka Sebestyén, a brit-magyar származású, Amerikában élő „biztonságpolitikai szakértő”, aki 2017 januárja és augusztusa között az amerikai elnök helyettes tanácsadója volt a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Gorka és Bannon egy hét eltéréssel távoztak a Fehér Házból. Nem véletlen az egybeesés: Gorka Bannon révén került a tűz közelébe, mivel két és fél éven keresztül szerkesztőként dolgozott a Breitbart Newsnál. Gorka 1992 és 2008 között élt Magyarországon, ebben az időben állítólag a Fidesznek, sőt, személyesen Orbán Viktornak adott nemzetbiztonsági tanácsokat. 2007-ben, a hvg.hu-n Nagy dolgok készülődnek a jobboldalon című cikkben viszont erősen bírálta a pártot és Orbánt is, így simán kiesett az itteni pikszisből.
Ha a magyar kapcsolatokat át is vette tőle Bannon, a kritikai hajlandóságot biztosan nem: Orbán Viktorhoz fűződő remek kapcsolatáról 2018 őszén szinte minden nagyobb médium közölt cikket. A BBC riportjában Bannon Orbánt igazi hazafinak nevezte, a Várkert Bazárban egyenesen odáig ment, hogy kijelentse: Orbán már Trump előtt is olyan volt, mint Trump – e tódítását hálás taps fogadta. A spanyol El País-nak adott interjújában Orbánt Matteo Salvinihez hasonlította, és arra utalt, hogy ők ketten a legfontosabb politikusok Európában: „logikus döntés lenne őket megtenni A Mozgalom vezetőinek.”
A francia RTL-nek Bannon azt nyilatkozta, hogy szívesen tenné A Mozgalom központját Budapestre, de sajna ez nem lenne túl praktikus döntés. Megígérte azonban, hogy sok időt tölt majd Magyarországon. Orbán Viktor szintén szívélyesen üdvözölte A Mozgalmat és Bannont. Bár A Mozgalomból nem lett semmi, Magyarország és az amerikai populista vezető kapcsolata nem szakadt meg: 2020 februárjában Szijjártó Péter Jared Kushner után Steve Bannonnal is kezet rázott.
A nagy falazás
A kudarcos európai portya után Bannon visszatért az Egyesült Államokba. Miután Bannon a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy Biden nem ellenfél Trump számára, az elnök 2019 augusztusában a Twitteren az egyik legjobb tanítványának nevezte, akivel „imádott együtt dolgozni”. Bannon Brian Kolfage háborús veterán mellé állt a We Build the Wall nevű közösségi finanszírozási programban, ám az ott befolyt több mint 25 millió dolláros bevételből a déli határvonal megerősítése helyett a szervezet vezetőinek személyes kiadásait – autók, jachtok, lakások – fedezték. Bannont augusztus 20-án tartóztatták le három társával együtt.
A We Build the Wall 1 milliárdos crowdfunding kampányát azzal hirdették meg, hogy támogassák a Mexikó és Amerika közötti fal felhúzását, amelyet Trump ígért be, de a törvényhozás megvétózta a terv finanszírozását; csakhogy Kolfage kezdeményezése mögött nem állt nonprofit szervezet, ezért a GoFundMe – az adománygyűjtő platform, amelyen a kampány futott – 17 millió dollár beérkezése után felfüggesztette a gyűjtést. Bannon itt lépett be a történetbe, illetve állt a gyűjtés mögé. A kampány vezetői minden egyes korábbi adakozót arra kértek, hagyják jóvá azt, hogy a felkínált pénzt átvihessék a saját, ugyanazon a néven futó, nonprofit szervezetükhöz – majd további 8 milliót gyűjtöttek. Amivel nem is lett volna gond, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy Kolfage ígéretével és a We Build the Wall tájékoztatásával szemben – mely szerint a vezetők semmilyen hasznot nem látnak majd a gyűjtésből, és az összeg 100 százalékát a fal építésére fordítják – különböző szervezeteken keresztül valójában jó 1 millió dollárt szívtak le magáncélokra. Steve Bannon jelenleg 5 millió dollár óvadék ellenében védekezhet szabadlábon. A magyar kormány idáig nem nyilatkozott a Bannonhoz fűződő kapcsolatáról.
