Beismerte a máltai újságírónő megölését az egyik gyanúsított

  • narancs.hu
  • 2022. július 5.

Külpol

George Degiorgio 2017 óta tagadta, hogy ő ölte volna meg Daphne Caruana Galiziát.

Az egyik gyanúsított beismerte, tényleg ő ölte meg Daphne Caruana Galizia máltai újságírónőt – írja a Telex.

George Degiorgio a börtönben interjút adott a Reutersnek. Arról beszélt, hogy bűnös, számára csak üzlet volt a nő megölése, és utóbb visszagondolva több pénzt, akár tízmillió eurót is kérhetett volna az oknyomozó újságíró meggyilkolásáért.

George Degiorgiót a gyilkosság után két hónappal, 2017-ben tartóztatták le a testvérével, Alfreddel együtt. Mindketten tagadták, hogy közük lenne az újságírónő halálához, George a kihallgatásakor még a nevét sem árulta el a rendőröknek.  Most azért dönthetett úgy, hogy beszél, mert a máltai bíróság elutasította a jogi kifogásait, és hamarosan bíróság elé állítják. 

Azt állítja, az újságírónővel korábban nem találkozott. Ígéri, hogy még majd több részletet is nyilvánosságra hoz – arról viszont nem beszélt, hogy ki bízta meg a gyilkossággal. 

A harmadik vádlott, Vincent Muscat tavalyelőtt bűnösnek vallotta magát. 15 év börtönre ítélték, cserébe tanúvallomást tett az ügyben és más bűncselekményekről is beszélt. A Telex cikke szerint engedményre számítanak a Degiorgio fivérek is a vallomásért cserébe.

Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró korrupciós ügyekről, pénzmosásról és a szervezett bűnözésről írt, ez nem tetszhetett magas pozícióban lévő máltai politikusoknak sem. 2017. október 16-án az autójában elhelyezett pokolgéppel gyilkolták meg.

A gyilkossággal kapcsolatban szóba került Yorgen Fenech üzletember neve is. Ő továbbra is tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez.

Négy évvel az eset után a máltai miniszterelnök nyilvánosságra hozott egy vizsgálóbizottsági dokumentumot, amely szerint a máltai állam megakadályozhatta volna a gyilkosságot, de nem tette.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.