Belarusz aktivista, valamint egy orosz és egy ukrán szervezet kapták a Nobel-békedíjat

  • narancs.hu
  • 2022. október 7.

Külpol

A díjazottak a bejelentés szerint azt mutatják meg, hogy milyen fontos a civil társadalom a béke és a demokrácia szempontjából.  

Egy fehérorosz, bebörtönzött emberi jogi aktivista, Alesz Bjaljacki, az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezet és az ukrán Szabadságjogokért Központ kapták megosztva az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken. 

A Nobel-bizottság közleménye szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik a saját országaikban, sok éve kiállnak a hatalom kritizálásának jogáért, védik az állampolgárok alapvető jogait, emellett kiemelkedő munkát végeznek a háborús bűnök, az emberi jogi visszaélések és a hatalmi visszaélések dokumentálása terén.

A három díjazott a közlemény szerint

"a civil társadalom jelentőségét mutatja a béke és a demokrácia szempontjából". 

A közlemény szerint Alesz Bjaljacki már a nyolcvanas évek közepén részt vett a demokráciáért küzdő belarusz mozgalomban, 1996-ban pedig alapítója volt a Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezetnek, amely az akkori alkotmánymódosítás elleni tüntetések miatt bebörtönzött állampolgároknak és családjaiknak nyújtott segítséget. A Vjaszna azóta széleskörű tevékenységet végző emberi jogi szervezetté vált, az utóbi években amellett, hogy tiltakozott, dokumentálta is a politikai foglyok elleni kínzásokat.

Bjaljackit, aki egész életében a demokráciáért és Belarusz békés fejlődéséért küzdött, többször is megpróbálták elhallgattatni, volt börtönben 2011 és 2014 között, majd

a nagyszabású 2020-as tüntetések után tartóztatták le ismét, és jelenleg is tárgyalás nélkül van börtönben.

Az orosz Memorial nevű szervezetet 1987-ben alapították szovjet emberi jogi aktivisták, akik azt szerették volna, hogy a kommunista rezsim bűneit soha ne feledjék el, alapítói között volt az 1975-ben Nobel-békedíjat kapott Andrej Szaharov és az emberi jogi ügyvéd Szvetlana Gannuskina.

A Memorial alapötlete az volt, hogy a múlt bűneinek feltárása létfontosságú az újak megelőzésének érdekében, de a Szovjetunió összeomlása után a szervezet a legnagyobb orosz emberi jogi szervezetté nőtte ki magát – a szovjet idők feltárása mellett a kortárs Oroszország politikai elnyomását és jogsértéseit is dokumentálták, emellett pedig a szervezet lett az orosz politikai foglyokkal kapcsolatban a legautentikusabb forrás. A szervezet kiállt a militarizáció ellen, az emberi jogokért és a jogállamért is. 

"Amikor a civil társadalomnak utat kell engednie az autokráciának és a diktatúrának, gyakran a béke a következő áldozat" 

– írják a közleményben, felidézve, hogy a Memorial a csecsen háborúk idején az orosz erők által a civil lakosság elleni bűnöket dokumentálta, 2009-ben pedig a munkája miatt meg is ölték a vezetőjét, Natalja Esztemirovát. 

A Nobel-bizottság közleménye kitér arra is, hogy a civil társadalom szereplői már évek óta zaklatásnak vannak kitéve Oroszországban, a Memorialt már korán "külföldi ügynökként" bélyegezték meg, 2021 decemberében pedig a hatóságok bezáratták a szervezet dokumentációs központját, ennek ellenére a tagjai nem adják fel a munkát. 

A harmadik díjazott az ukrán Szabadságjogokért Központ, amelyet 2007-ben hoztak létre Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet célja az ukrán civil társadalom megerősítése, és hogy nyomást gyakoroljon a hatóságokra, hogy Ukrajnából teljes értékű demokrácia legyen, a jogállamiság érdekében pedig a szervezet aktívan kiállt amellett, hogy az ország csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. 

Mióta idén februárban Oroszország megtámadt a Ukrajnát, a Szabadságjogokért Központ az ukrán civil lakosság elleni orosz háborús bűnök dokumentálásában vesz részt, és úttörő szerepet vállal abban, hogy a bűnösöket számoltassák el. 

A Nobel-bizottság közleménye szerint a három díjazottal az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés három kiemelkedő bajnokát tisztelik meg három szomszédos országban, Belaruszban, Oroszországban és Ukrajnában. "A humanista értékek, a militarizmusellenesség és a jogelvek érdekében tett következetes erőfeszítéseik révén az idei díjazottak újjáélesztették és kitüntették Alfred Nobel elképzelését a békéről és a nemzetek közötti testvériségről – amelyre a mai világban a legnagyobb szükség van" – zárták a közleményt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk