Belarusz aktivista, valamint egy orosz és egy ukrán szervezet kapták a Nobel-békedíjat

  • narancs.hu
  • 2022. október 7.

Külpol

A díjazottak a bejelentés szerint azt mutatják meg, hogy milyen fontos a civil társadalom a béke és a demokrácia szempontjából.  

Egy fehérorosz, bebörtönzött emberi jogi aktivista, Alesz Bjaljacki, az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezet és az ukrán Szabadságjogokért Központ kapták megosztva az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken. 

A Nobel-bizottság közleménye szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik a saját országaikban, sok éve kiállnak a hatalom kritizálásának jogáért, védik az állampolgárok alapvető jogait, emellett kiemelkedő munkát végeznek a háborús bűnök, az emberi jogi visszaélések és a hatalmi visszaélések dokumentálása terén.

A három díjazott a közlemény szerint

"a civil társadalom jelentőségét mutatja a béke és a demokrácia szempontjából". 

A közlemény szerint Alesz Bjaljacki már a nyolcvanas évek közepén részt vett a demokráciáért küzdő belarusz mozgalomban, 1996-ban pedig alapítója volt a Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezetnek, amely az akkori alkotmánymódosítás elleni tüntetések miatt bebörtönzött állampolgároknak és családjaiknak nyújtott segítséget. A Vjaszna azóta széleskörű tevékenységet végző emberi jogi szervezetté vált, az utóbi években amellett, hogy tiltakozott, dokumentálta is a politikai foglyok elleni kínzásokat.

Bjaljackit, aki egész életében a demokráciáért és Belarusz békés fejlődéséért küzdött, többször is megpróbálták elhallgattatni, volt börtönben 2011 és 2014 között, majd

a nagyszabású 2020-as tüntetések után tartóztatták le ismét, és jelenleg is tárgyalás nélkül van börtönben.

Az orosz Memorial nevű szervezetet 1987-ben alapították szovjet emberi jogi aktivisták, akik azt szerették volna, hogy a kommunista rezsim bűneit soha ne feledjék el, alapítói között volt az 1975-ben Nobel-békedíjat kapott Andrej Szaharov és az emberi jogi ügyvéd Szvetlana Gannuskina.

A Memorial alapötlete az volt, hogy a múlt bűneinek feltárása létfontosságú az újak megelőzésének érdekében, de a Szovjetunió összeomlása után a szervezet a legnagyobb orosz emberi jogi szervezetté nőtte ki magát – a szovjet idők feltárása mellett a kortárs Oroszország politikai elnyomását és jogsértéseit is dokumentálták, emellett pedig a szervezet lett az orosz politikai foglyokkal kapcsolatban a legautentikusabb forrás. A szervezet kiállt a militarizáció ellen, az emberi jogokért és a jogállamért is. 

"Amikor a civil társadalomnak utat kell engednie az autokráciának és a diktatúrának, gyakran a béke a következő áldozat" 

– írják a közleményben, felidézve, hogy a Memorial a csecsen háborúk idején az orosz erők által a civil lakosság elleni bűnöket dokumentálta, 2009-ben pedig a munkája miatt meg is ölték a vezetőjét, Natalja Esztemirovát. 

A Nobel-bizottság közleménye kitér arra is, hogy a civil társadalom szereplői már évek óta zaklatásnak vannak kitéve Oroszországban, a Memorialt már korán "külföldi ügynökként" bélyegezték meg, 2021 decemberében pedig a hatóságok bezáratták a szervezet dokumentációs központját, ennek ellenére a tagjai nem adják fel a munkát. 

A harmadik díjazott az ukrán Szabadságjogokért Központ, amelyet 2007-ben hoztak létre Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet célja az ukrán civil társadalom megerősítése, és hogy nyomást gyakoroljon a hatóságokra, hogy Ukrajnából teljes értékű demokrácia legyen, a jogállamiság érdekében pedig a szervezet aktívan kiállt amellett, hogy az ország csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. 

Mióta idén februárban Oroszország megtámadt a Ukrajnát, a Szabadságjogokért Központ az ukrán civil lakosság elleni orosz háborús bűnök dokumentálásában vesz részt, és úttörő szerepet vállal abban, hogy a bűnösöket számoltassák el. 

A Nobel-bizottság közleménye szerint a három díjazottal az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés három kiemelkedő bajnokát tisztelik meg három szomszédos országban, Belaruszban, Oroszországban és Ukrajnában. "A humanista értékek, a militarizmusellenesség és a jogelvek érdekében tett következetes erőfeszítéseik révén az idei díjazottak újjáélesztették és kitüntették Alfred Nobel elképzelését a békéről és a nemzetek közötti testvériségről – amelyre a mai világban a legnagyobb szükség van" – zárták a közleményt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.