Beszédes, ki, mikor, mit lépett: így került Orbán a Trump-botrányba

Külpol

Amerikai lapok szerint Orbán Viktor májusi washingtoni látogatása is hozzájárult ahhoz, hogy Trump szkeptikusan állt az új ukrán elnökhöz. Íme az események kronológiája, avagy milyen szerepe lehetett a magyar miniszterelnöknek a botrányban, ami akár Trumpot is magával ránthatja.

Kedd reggel két vezető amerikai lap, a New York Times és a Washington Post is online kiadása címoldalán hozta azt az információt, hogy Orbán Viktor washingtoni látogatásán Ukrajna ellen hangolhatta Donald Trump amerikai elnököt. (Ugyanakkor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón fake news-nak nevezte az értesüléseket.)

A hírnek a Trump elleni alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) szempontjából lehet jelentősége. A vád szerint ugyanis Trump hatalmával visszaélve gyakorolt nyomást Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy indítson nyomozást Joe Biden volt alelnök fia ellen, illetve a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással kapcsolatban. A nyomásgyakorlás célja egyértelműen belpolitikai természetű lehetett.

A kirakos összeáll

A most nyilvánosságra került információk szerint pedig a magyar miniszterelnök is hozzájárulhatott Trump negatív véleményéhez az ukrajnai politikai helyzetről, ami aggasztotta az amerikai külügyi tisztviselőket.

false

 

Fotó: MTI

Lássuk tehát az események időrendi sorrendjét, mert az segít kirakni a fél glóbuszt érintő, az amerikai elnök tekitélyét igencsak kikezdő mozaik darabkáit:

  • 2019. április 21. Vologyimir Zelenszkijt nagy többséggel megválasztják Ukrajna elnökének. Habár neki is vannak kérdéses oligarcha-kapcsolatai, Zelenszkij a korrupció visszaszorításával kampányolt. Emellett pedig a Magyarország számára különösen fontos kisebbségi nyelvhasználat szempontjából sem feltétlenül volt rossz a megválasztása: lévén maga is orosz anyanyelvű, többször is kiállt az orosz művészek Ukrajnából való kitiltása ellen, és nem véletlenül szerepelt jól az ország oroszul beszélő területein – illetve Kárpátalján.
  • 2019. április 25. Kurt Volker, az USA ukrajnai különmegbízottja arról beszél egy budapesti konferencián, hogy Magyarországnak nem kéne fenntartania a vétópolitikát Ukrajnával szemben. Volker eközben kifejezetten empatikus a magyar szempontok iránt is, illetve nem konfrontálódott az Orbán-kormány politikájával sem, viszont azt hangsúlyozza, hogy az új ukrán elnök megválasztása új fejezetet jelenthet a történetben. A kormánypárti sajtó ennek ellenére negatívan emeli ki azt, hogy Volker arról beszél: az ukránoknak is lehet valamennyi igazságuk. (Jeszenszky Géza viszont a Mandinernek pozitívan nyilatkozik Volker közvetítői szerepéről.)
  • 2019. április 29. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma visszahívja Kijevből Marie Yovanovitch ukrajnai nagykövetet, gyaníthatóan politikai szempontokból. John Sullivan külügyminiszter-helyettes Washingtonban arról tájékoztatja a nagykövetet, hogy egy összehangolt kampány hatására elvesztette az elnök bizalmát, de megnyugtatta, hogy semmilyen helytelen dolgot nem csinált. Yovanovitch végül május 20-án, Zelenszkij beiktatásának napján hagyja el véglegesen Kijevet.
  • 2019. május 3. Telefonbeszélgetés folyik Vlagyimir Putyin és Donald Trump között, amiben – ahogy erről a Washington Post most beszámolt – Ukrajna is szóba kerül. Putyin azzal próbálja Zelenszkijt súlytalannak feltüntetni, hogy az „oroszok által gyűlölt oligarchához kötődő komikus”-ként jellemzi.
  • 2019. május 9. A New York Times beszámol arról, hogy Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, Donald Trump személyes ügyvédje Ukrajnában nyomozna Joe Biden fiával, illetve a „2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozásról szóló nyomozás eredetével” kapcsolatban. A nyomozás célja egyértelműen az lehetett, hogy Trump esetleges 2020-as ellenfeléről terhelő információt ásson elő, illetve, hogy hiteltelenítse a 2016-os orosz beavatkozás vizsgálatát.
  • 2019. május 13. Trump–Orbán-találkozó Washingtonban. Az akkori újságcikkek nem emelik ki, hogy Ukrajna is szóba került a megbeszélésen (az amerikai nagykövetség beszámolója sem említi), pedig a magyar külügy már akkor se titkolta: „Más témák mellett Ukrajna is hangsúlyosan napirenden volt: egyetértés mutatkozott abban, hogy az új elnök személye új reményt jelenthet arra, hogy Magyarország és Ukrajna, de az egész Európai Unió és Ukrajna kapcsolatrendszerét új alapokra lehessen helyezni.” Ez a közlemény ugyanakkor ellentmond annak, amit a mostani újságbeszámolók szerint Orbán mondhatott. A Washington Postnak ugyanis egy névtelen tisztviselő azt mondta, hogy Orbán látogatása megerősítette Trumpot pesszimizmusában Kijevvel és Zelenszkijjel kapcsolatban.
  • 2019. május 14. A Trump esetleges hivatali visszaéléséről augusztusban bejelentést tevő whistleblower panasza szerint nagyjából egy nappal a Trump–Orbán-találkozó után Trump arra utasítja Mike Pence alelnököt, hogy mégse vegyen részt Zelenszkij beiktatási ünnepségén, azaz lefokozza az amerikai delegációt. Nyilván túlzás azt mondani, hogy közvetlen (és kizárólagos) kapcsolat lehet az Orbán-találkozóval, hiszen ezzel párhuzamosan Giuliani is aktív, de az egybeesés érdekes.
  • 2019. május 20. Zelenszkij beiktatása. Az amerikai delegációt végül Rick Perry energiaügyi miniszter vezeti.
  • 2019. május 23. Trump a Fehér Házban fogadja az ukrajnai ügyekben eljáró vezető amerikai diplomatákat és más tisztviselőket: Perry és Volker mellett jelen van Gordon Sondland, az USA EU-hoz delegált nagykövete is. Sondland vallomásából tudjuk, hogy a hármas csalódásként értékeli a megbeszélést: miközben ők szorgalmaztak egy feltétel nélküli Trump–Zelenszkij-telefonhívást és találkozót, Trump feltételeket akart szabni ezekhez. Ráadásul szintén csalódottak voltak amiatt, hogy Trump szkeptikus volt az ukrajnai reformtörekvésekkel és korrupcióellenes erőfeszítésekkel kapcsolatban, és a szokásos diplomáciai csatornák helyett a személyes ügyvédjéhez, Giulianihoz irányította őket ezekben az ügyekben. Végül úgy döntöttek: nincs más választási lehetőségük, együttműködnek Giulianival. Mint a Volker által a Kongresszusnak átadott üzenetváltások bizonyítják, végül tényleg fontos szerepe volt Giulianinak a történet folytatásában.

A csattanó

Az már jobban ismert, hogy hogyan folytatódott innen az ügy. Július 10-én a Fehér Házban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó egy ukrán delegáció előtt keveredett nyílt konfliktusba Sondlanddal az ukrán ügy kezelésében.

Július 25-én sor került a vitatott Zelenszkij–Trump-hívásra. Eközben az USA visszatartott 400 millió (a cikkünkben korábban 400 milliárdot írtunk, a tévedésért elnézést kérünk az olvasóinktól - a szerk.) dollárnyi segélyt Ukrajnának, amit csak szeptember 11-én, erős kétpárti kongresszusi tiltakozás hatására adtak végül át. Szeptember 9-én, máig nem egyértelmű körülmények között Bolton távozott pozíciójából (ő azt állítja, hogy lemondott, de Trump arról adott ki közleményt, hogy kirúgta).

A whistleblower panaszáról szóló információkról először szeptember 19-én adott hírt a Washington Post, egy héten belül pedig Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke bejelentette az impeachment vizsgálat elindítását. Válaszul a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a telefonhívásról készült leiratot és a whistleblower-panaszt is, de ezek napvilágra kerülése csak tovább mélyítette a krízist.

Összegezve

Orbán Viktor fellépése Washingtonban egy kritikus pillanatban billenthette tovább Trumpot abba az irányba, hogy Ukrajna megbízhatatlan szövetséges. Természetesen, ahogy a kronológiából is kiderül, nem ez volt az egyetlen szempont, és végső soron Orbán csak ráerősített Trump meglévő előítéleteire.

De azt, hogy ez a találkozó aggodalmat keltett az amerikai külpolitika alakítóiban, bizonyítja az is, hogy a múlt heti kongresszusi meghallgatásokon részletesen szóba került az Orbán-látogatás is.

Figyelmébe ajánljuk