Borrell: A tálibok diszkriminatív intézkedései tovább súlyosbítják a nők helyzetét Afganisztánban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. április 7.

Külpol

Az afganisztáni nőknek megtiltották, hogy ENSZ-szervezeteknél dolgozzanak.

Az Európai Unió (EU) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tálibok úgy döntöttek, megtiltják az afganisztáni nőknek, hogy ENSZ-szervezeteknél dolgozzanak, ez a diszkriminatív lépés tovább súlyosbítja az országban élő nők és lányok helyzetét, valamint sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket – hívta fel a figyelmet pénteki sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő. 

Borrell szerint a tálib vezetés döntését több korábbi olyan intézkedés előzte meg, melyek az afgán nők és lányok jogait korlátozták és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozták őket. A képviselő figyelmeztetett, ez az intézkedés életveszélyes következményekkel jár, mivel

a nők munkától való eltiltása gátolja a humanitárius segélyek, az alapvető szükségletek és szolgáltatások nyújtását az afgán lakosság nagy részének.

Hozzátette: mindez akkor történik, amikor Afganisztán továbbra is a világ egyik legsúlyosabb gazdasági és humanitárius válságával néz szembe, hiszen több mint 28 millióan, vagyis a lakosság kétharmada humanitárius segítségre szorul, és több millió afgán áll az éhínség szélén. A főképviselő felszólította a tálib vezetést, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a tilalmakat, és biztosítsák a nők és lányok egyenlő jogait a társadalom és a gazdaság minden területén.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az EU továbbra is elkötelezett az afgán lakosság támogatásában, de amennyiben ez nem folytatható az uniós elvekkel összhangban, akkor az EU kénytelen lesz a támogatásokat felülvizsgálni. „Az EU felszólítja a tálibokat, hogy korábbi nyilatkozataiknak megfelelően teljesítsék ígéreteiket, és bizonyítsák, hogy képesek tiszteletben tartani és megvédeni az emberi jogokat, valamint alapvető szolgáltatásokat nyújtani Afganisztán teljes lakossága számára” – húzta alá Josep Borrell.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.