Borrell: A tálibok diszkriminatív intézkedései tovább súlyosbítják a nők helyzetét Afganisztánban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. április 7.

Külpol

Az afganisztáni nőknek megtiltották, hogy ENSZ-szervezeteknél dolgozzanak.

Az Európai Unió (EU) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tálibok úgy döntöttek, megtiltják az afganisztáni nőknek, hogy ENSZ-szervezeteknél dolgozzanak, ez a diszkriminatív lépés tovább súlyosbítja az országban élő nők és lányok helyzetét, valamint sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket – hívta fel a figyelmet pénteki sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő. 

Borrell szerint a tálib vezetés döntését több korábbi olyan intézkedés előzte meg, melyek az afgán nők és lányok jogait korlátozták és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozták őket. A képviselő figyelmeztetett, ez az intézkedés életveszélyes következményekkel jár, mivel

a nők munkától való eltiltása gátolja a humanitárius segélyek, az alapvető szükségletek és szolgáltatások nyújtását az afgán lakosság nagy részének.

Hozzátette: mindez akkor történik, amikor Afganisztán továbbra is a világ egyik legsúlyosabb gazdasági és humanitárius válságával néz szembe, hiszen több mint 28 millióan, vagyis a lakosság kétharmada humanitárius segítségre szorul, és több millió afgán áll az éhínség szélén. A főképviselő felszólította a tálib vezetést, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a tilalmakat, és biztosítsák a nők és lányok egyenlő jogait a társadalom és a gazdaság minden területén.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az EU továbbra is elkötelezett az afgán lakosság támogatásában, de amennyiben ez nem folytatható az uniós elvekkel összhangban, akkor az EU kénytelen lesz a támogatásokat felülvizsgálni. „Az EU felszólítja a tálibokat, hogy korábbi nyilatkozataiknak megfelelően teljesítsék ígéreteiket, és bizonyítsák, hogy képesek tiszteletben tartani és megvédeni az emberi jogokat, valamint alapvető szolgáltatásokat nyújtani Afganisztán teljes lakossága számára” – húzta alá Josep Borrell.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.