Mi jöhet a Donald Trump elleni vádemelés után?

Külpol

Történelmi napra készült New York, és az tényleg igaz, hogy az amerikai történelemben először állt bíróság elé az Egyesült Államok egy korábbi elnöke. De a felfordulás elmaradt, a további fejleményekre pedig még sokat kell várni. Valóban egy szexbotrány eltussolása okozhatja Donald Trump vesztét? Vagy éppen, hogy előnyére tudja fordítani a helyzetet a jövő évi választásokon? A vád mindenképpen komolyan veendő, de még bőven maradtak kérdések.

Pont két héttel később, mint amikorra Donald Trump azt egy korábbi bejegyzésében megjósolta, de tényleg vádat emelt egy manhattani esküdtszék az Egyesült Államok előző elnöke ellen. „Tiltakozzatok, vegyétek vissza az országunkat” – írta akkor, sokakban felidézve a Capitolium 2021. január 6-i ostromát kiváltó retorikát, ám ezúttal csak néhány száz Trump-párti tüntető válaszolt a felhívásra, akiknél még az ellentüntetők, újságírók és egyszerű nézelődők is többen lehettek a dél-manhattani bírósági épület előtt. A vádemelés ettől még fontos fejlemény, ami kihatással lehet a jövő évi választási kampányra – de a reakciókban érezhető volt egyfajta beletörődés, illetve a meglepetés hiánya. A CNN által ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint például ugyan az amerikaiak háromnegyede szerint részben politikailag motivált a vádemelés, de 60 százalékuk így is egyetért azzal – és csupán a megkérdezettek negyede ellenezte erősen. Egy elkötelezett Trump-párti réteg motivációjának erősítésére az ügy alkalmas, de még a republikánusok között is sokan kezdenek belefáradni a volt elnök botrányaiba.

A csendesebb reakciókban annak is szerepe van, hogy a kedden nyilvánosságra került vádirat – és az ügyészség által ahhoz csatolt, a tényállást összefoglaló dokumentum – valójában nem tartalmaz érdemi új információt. A 34 rendbeli csalás 34 különböző könyvelési hamisításra vonatkozik, a háttérben azonban egyetlen séma, a „Stormy Daniels-ügyként” elhíresült szexbotrány eltussolási kísérlete áll. A 2016-os elnökválasztási kampány csúcspontján a Hillary Clintonnal kiélezett küzdelemben álló Trump esélyeit fenyegette, ha Karen McDougal egykori Playboy-modell, illetve Stormy Daniels pornósztár kitálaltak volna az akkori elnökjelölttel folytatott korábbi viszonyukról. Hallgatásukat az AMI vállalat (a National Enquirer bulvárlap kiadója), illetve Michael Cohen, Trump személyes ügyvédje és akkori „intézője” vásárolta meg, Cohen kiadásait pedig a választásokat követően Trump cége ügyvédi munkadíjnak álcázva megtérítette. (Az eredeti tervek szerint az AMI költségeit is utólag Cohen egyik vállalkozásán keresztül fizették volna ki, de a kiadó ettől az igényétől elállt.)  

A „catch and kill” néven ismert gyakorlat értelmében a lap nem publikálási szándékkal vette meg McDougal sztoriját, hanem azért, hogy segítse Trump kampányát – ezt azonban a szövetségi ügyészség be nem vallott kampánytámogatásként értelmezte, és csak az együttműködésért cserébe tekintett el a kiadóvállalat elleni eljárástól. A Danielsnek 130 000 dollárt utaló Cohen rosszabbul járt: ő hiába tett beismerő vallomást, 2018 decemberében így is három év börtönre ítélték (ennek nagy részét végül a koronavírus-járvány miatt házi őrizetben töltötte le). Cohen 2018-as vallomása óta pedig az sem volt titok, hogy az akkori vádirat szerinti „egyes számú személy”, azaz Donald Trump adott utasítást a törvénytelen kifizetésekre. A szövetségi ügyészség azonban ennél nem ment tovább: Trump ellen nem indíthatott eljárást a hivatalban lévő elnököket védő igazságügy-minisztériumi állásfoglalás alapján.

Miért most, miért ebben az ügyben?

Amikor idén márciusban először híre ment, hogy Alvin Bragg, a manhattani kerületi ügyész újra elővette a Stormy Daniels-ügyet, és vádemelést fontolgat a volt elnök ellen, sokan csalódottságukat fejezték ki, hogy Trump emiatt az anyagi nagyságrendjét és politikai jelentőségét tekintve is pitiánernek tűnő ügy miatt állhat először bíróság elé. Voltak, akik odáig mentek, hogy ez árthat az esetleges későbbi, nagyobb súlyú vádaknak is, Trump helyzetét pedig csak erősítheti a Republikánus Pártban – még a volt elnök olyan kritikusai is, mint a kétszer is az elítélésére szavazó Mitt Romney szenátor, vagy az időnként bírálatokat megfogalmazó Wall Street Journal is politikailag motiváltnak, gyengének vagy egyenesen alaptalannak találják a mostani vádemelést. Annyiban igazuk van, hogy a politikától nem függetleníthető az események alakulása – még ha ez nem is jelenti azt, hogy „boszorkányüldözés” folyna Trump ellen abban az értelemben, ahogy támogatói képzelik.

Amikor 2018-ban a szövetségi ügyészség vizsgálódni kezdett az ügyben, a New York állam joghatósága alá tartozó kerületi ügyész értelemszerűen felfüggesztette saját nyomozását. 2021 januárjában azonban a szövetségi nyomozók jelezték, hogy Trump elnöki mandátumának lejártát követően sem indítják újra az eljárást, ami lehetővé tette, hogy az akkor ifjabb Cyrus Vance által vezetett manhattani ügyészség felélessze a távozó elnök elleni vizsgálatokat. Vance ekkor már a Trump Organization más üzleti ügyeire és adóelkerülő gyakorlataira koncentrált: ezért perelte ki sikerrel a volt elnök és cége korábbi üzleti dokumentumait és adónyilvántartásait, és ez alapján emelt vádat a cég korábbi pénzügyi igazgatója ellen. Allen Weisselberget végül öt hónap letöltendő börtönre ítélték, Vance viszont utódjára, Braggre hagyta annak eldöntését, hogy személyesen Trump ellen is vádat emel-e. Bragg szkeptikus volt abban az ügyben a bizonyítékok meggyőző erejét illetően, látványosan össze is különbözőtt a vádemelést szorgalmazó ügyészségi munkatársakkal, ami azonban a közvélemény előtt is gyengítette a pozícióját az erősen Trump-ellenes New Yorkban. Itt jelenik meg a politika szerepe:

Amerika legtöbb helyén a kerületi ügyész választott pozíció, és a túlnyomórészt demokrata Manhattanben népszerű a volt elnökkel való szembeszállás, ami hozzájárulhatott a hallgatási pénzekre vonatkozó, már szinte elfeledett ügy felmelegítéséhez.

De Bragg körültekintő ügyész hírében áll, aki az adóügyi nyomozást éppen, hogy a kellő megalapozottság hiánya miatt ejtette – és feltételezhető, hogy ebben az ügyben is óvatosan járt el.

De mennyire áll erős lábakon a vád?

Az első értékelések erősen megosztottak a nyilvánosságra került vádiratról: még a Trumppal való szimpátiával nem vádolható liberális oldalon is jelent meg elemzés arról, hogy egy kétes technikai részlet miatt az ügyet akár a tárgyalás előtt ejthetik, mások szerint azonban Bragg munkáját nem szabad alábecsülni. A Lawfare jogi oldal elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy még mindig korai megítélni a vád erejét: Bragg még nem játszotta ki minden kártyáját, a vádirat csupán a vádemeléshez szükséges minimális információt tartalmazza, és sok múlik azon, hogy hogyan adja elő a bíróság előtt a vádpontokat.

Ahhoz ugyanis, hogy az üzleti adatok meghamisítása bűntettnek minősüljön, szükséges annak igazolása, hogy egy másik bűncselekmény elkövetése során vagy elrejtésének érdekében került sor a csalásra (ebben az esetben ez a New York-i törvények szerinti legalacsonyabb kategóriájú, „E” osztályú bűntettnek minősülhet, és akár négy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat). Bragg vádirata egyelőre arról nem mond semmit, hogy mi volt ez a másik bűncselekmény – ez sokak szerint az ügy gyenge pontja. Értelemszerűnek tűnik, hogy mivel Cohent már elítélték egy kapcsolódó bűncselekményért – a kampányfinanszírozási szabályok megsértéséért –, így erről lehet itt szó, csakhogy az az ügy szövetségi bíróságon zajlott, most pedig New York állam törvényei számítanak. Nem világos (és nincsen precedens sem egyik, sem másik irányba), hogy az a bizonyos másik bűncselekmény lehet-e szövetségi szintű, vagy Braggnek bizonyítania kell, hogy a hallgatási pénz kifizetése – és az utólagos finanszírozása Trump által – New York-i jogszabályokba is beleütközött. Sajtótájékoztatóján az ügyész mindenesetre arra utalt, hogy szerinte New York választási törvényeit és az adózásra vonatkozó szabályokat is megsértették a hamis kimutatásokkal, Trump védői szerint azonban mivel az ügynek nincs valódi károsultja (Trump saját maga a vállalat egyetlen tulajdonosa, az adókat pedig befizették a hamisan elkönyvelt kifizetés után), a vád nem állja meg a helyét.

Ami ezután jön

Mind szűkebben jogi értelemben, mind politikailag azon állhat vagy bukhat Bragg eljárása, hogy sikerül-e a szexbotrány eltussolását a 2016-os választásokhoz kapcsolni – a vádirathoz mellékelt tényállás többször és hangsúlyosan utal arra, hogy a séma végső célja a kampány számára kellemetlen információ illegális elhallgattatása, és így a választás eredményének befolyásolása volt. Ez megoldást jelenthet a jogi kérdésekre, és egyben politikailag „komollyá” teheti az ügyet, jobban kapcsolva a jelenleg zajló egyéb eljárásokhoz: Georgiában hamarosan szintén várható vádemelés amiatt, hogy Trump beavatkozott a 2020-as szavazatszámlálásba az által, hogy 11 000 szavazat „megtalálását” kérte a választást felügyelő helyi tisztviselőtől, és persze zajlik Jack Smith különleges ügyész nyomozása a Capitolium ostroma, illetve a Trumpnál talált titkosított dokumentumok ügyében.

 

Donald Trump támogatói a politikus érkezésére várnak a New York-i Trump-toronynál 2023. április 3-án, egy nappal bírósági meghallgatása előtt

Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Egyelőre azonban sokan a mostani vádemelés tárgyát egyszerű személyes ügyként látják, és a republikánus bázis is jobban felsorakozott Trump mögé, amivel újra magabiztosan vezet a 2024-es jelöltségért folytatott versenyben: a friss közvélemény-kutatások szerint ismét a republikánus előválasztáson részt vevők mintegy felének a szavazatára számíthatna, amivel jelentős az előnye a második helyen álló floridai kormányzó, Ron DeSantis előtt. A Fox News elemzőjeként dolgozó egykori republikánus képviselő, Trey Gowdy meg is jegyezte, hogy érdekes fejlemény az, hogy egy pornószínésznővel való kapcsolat ténye egyáltalán nem érinti hátrányosan a volt elnök népszerűségét a konzervatív szavazók közt, és Asa Hutchinson volt arkansasi kormányzót leszámítva a rivális elnökjelöltek sem támadják ezért.

A komolyabb lehetséges kihívók, mint DeSantis, Nikki Haley, a Trump-kormány egykori ENSZ-nagykövete, vagy Mike Pence volt alelnök emiatt vélhetően abban bíznak, hogy az ügy lekerül egyelőre a politikai napirendről. Erre van is esély, mert a nehézkesen mozgó New York-i igazságszolgáltatásban most hónapokig a különféle beadványok ideje jön el, a következő meghallgatást jelenleg decemberre várják, a perre pedig – ha egyáltalán eljutunk oda – 2024 tavaszán kerülhet sor. Ez az időrend persze azt jelentené, hogy pont a jövő évi előválasztásokat borítaná fel teljesen a történelmi eljárás. Ennyire előre azonban nehéz jelenleg látni: könnyen lehet, hogy addigra Trump más ügyei is eljutnak a vádemelési fázisba, ezek együtt pedig árthatnak is a volt elnöknek. A kívánt politikai hatások ellenére Trump láthatóan nem élvezte, kényelmetlennek érezte a keddi meghallgatást – a tét pedig csak fokozódhat, ha a börtönbüntetés fenyegetése közelibbé válik. Elkötelezett támogatói nem fognak elfordulni tőle, de a választók jelentősebb része láthatóan „beárazta” már a Trump elleni vádakat – sokan egyszerűen belefáradtak a folyamatos botrányokba, mások pedig már évek óta meg vannak győződve arról, hogy előbb vagy utóbb az igazságszolgáltatás utoléri őt is. Hogy ez a New York-i ügyben történik-e majd meg, vagy valamilyen másik vizsgálatban, az egyelőre még nem világos.

(Címlapképünkön: Donald Trump korábbi amerikai elnök jogászainak társaságában a bírósági meghallgatása előtt a manhattani ügyészségen, New Yorkban 2023. április 4-én. Fotó: MTI/AP/Seth Wenig)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!