A csütörtöki határidőig 15 uniós tagország jelentette be, hogy részt vesz az Európai Bizottság (EB) oldalán a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított európai perben – derült ki hivatalos kormányzati megnyilatkozásokból és emberi jogi szervezetek közléseiből.
A Népszava beszámolója szerint utolsóként a német és a francia kormány jelezte, hogy együtt csatlakozik az eljáráshoz. Szlovénia az egyetlen közép-európaiként jelentkezett.
A lap megkeresésére az Európai Bizottság szóvivője elmondta:
„Láttuk a különböző sajtóhíreket. Számunkra egyértelmű: a magyar törvény sérti az uniós jogot, az alapvető jogokat és az uniós értékeket. Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé vittük, és most a Bíróságon múlik, hogy ítéletet hozzon. Az eljárás lépéseit nem kívánjuk kommentálni.”
A tagállamok közül Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint az Európai Parlament közölte hivatalosan, hogy az EB pozícióit kívánja erősíteni a perben. A csatlakozásnak elsősorban jelképes jelentősége van, a tárgyalásra előreláthatólag az év második felében, az ítélethozatalra jövőre kerül sor az Európai Unió Bíróságán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az EU hivatalos lapjában február 13-án jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az uniós bírói testületet, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat, amelyek tudatosan mossák össze a pedofíliát a homoszexualitással.
A hét elején Finnország, korábban pedig Svédország is jelezte csatlakozását, ami azért kelthet meglepetést, mert több szakértő valószínűsítette, hogy a stockholmi kormány nem hoz olyan döntést, amellyel felbőszítheti az ország NATO-csatlakozásának ratifikálását késleltető magyar kormányzati és kormánypárti döntéshozókat. Nagy kérdés volt, hogy Németország csatlakozik-e, mivel a berlini kormánykoalíciót alkotó pártok mind támogaták a lépést, a döntés azonban Olaf Scholz kancellár kezében volt.
