Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt.
| ||
Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.
WikiLeaks a címlapon - miért éppen Ecuador?
Adott egy figura, aki a botrányokból él. Nem szokatlan jelenség, de szükséges hozzá a demokrácia, amivel az illető visszaélhet. És természetesen számos olyan drukker, akik nem vagy csak igen csekély mértékben tudnak kezdeni valamit önmagukkal. Akiről szó van, Julian Assange, a WikiLeaks kiötlője...
A letartóztatási parancsot Julian Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyaláson.
A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, a vádakat Assange végig tagadta: a hatóságok a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntették és visszavonták Assange nemzetközi körözését.
A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A lopott tükör
Pár hónappal ezelőtt, amikor az első anyagok megjelentek a WikiLeaks honlapján, némi elégtétellel állapította meg mindenki, hogy a közhelyeik gyakorlatilag semmivel sem gyarapítják az ismereteinket. Ma már más a helyzet. A most fokozatosan hozzáférhetővé váló mintegy negyedmilliónyi diplomáciai iratban gyakorlatilag minden számottevő állam talál magára vonatkozót, gyakorta igazán meglepőeket.
Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik. Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját - akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget - öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.
