Azok a magyar állampolgárok, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, a tagállam jogszabálya szerint kérhetik, hogy vegyék fel az adott uniós tagállam névjegyzékébe az európai parlamenti (EP-) választáson, így nem a magyar EP-listákra szavazhatnak, hanem a másik tagállam listáira - emlékeztet az MTI.
Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.
Vagyis: azok a magyar állampolgárok, akik az EU más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre az EP-választáson.
Ehhez arra van szükség, hogy a választópolgár a külföldi lakóhelye szerinti állam jogszabályai szerint kérje, vegyék fel az adott uniós tagállam névjegyzékébe.
A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhatnak elő a névjegyzékbe vételhez.
Ha a választópolgárt a másik tagállamban felveszik a névjegyzékbe, a tagállamtól kapott értesítés alapján a Nemzeti Választási Iroda törli a magyarországi névjegyzékből, hogy kizárja a kettős szavazás lehetőségét.
Az EU más tagállamának Magyarországon élő állampolgára május 10-ig jelezheti, ha a magyar EP-listákra szeretne szavazni.
Megtorpant a kivándorlás, de így is annyian léptek le, amitől négyszer kiürült volna Szeged
Azt viszont nem tudni, mennyien tervezik a kivándorlást. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete megvizsgálta a mindenkit érdeklő jelenséget. Az elmúlt években a közbeszéd egyik legfontosabb témája a kivándorlás lett. Míg az ellenzék a kormányt okolja a magyarok elvándorlása miatt, addig az Orbán-kormány igyekszik úgy beállítani a jelenséget, mint ami természetes.
