Bűnösnek vallotta magát két fogságba esett orosz katona

  • narancs.hu
  • 2022. május 26.

Külpol

Védőügyvédjük arra hivatkozva kérte a büntetés enyhítését, hogy parancsot teljesítettek, amikor Derhacsi város iskoláját ágyúzták.

 Alekszandr Vlagyimirovics Bobikin és Alekszandr Alekszejevics Ivanov is bűnösnek vallotta magát az északkelet-ukrajnai Kotelva város bíróságán, ahol háborús bűnök elkövetése miatt indult büntetőeljárás az ukrán fogságban lévő orosz katonák ellen. 

A perről fotót közöl az MTI, és beszámolt a Guardian hírfolyama is.

A két katona beismerte, hogy a tagjai voltak annak az orosz tüzérségi egységnek, amely az oroszországi Belgorod régióból lőtte a Harkiv környéki településeket. A vádirat szerint a tüzérségi egységek lövedékei megsemmisítették Derhacsi város egyik oktatási intézményét is.

 

„Teljes mértékben bűnös vagyok azokban a bűncselekményekben, amelyekkel vádolnak. Oroszországból lőttük Ukrajnát.”  – mondta Ivanov, és azt kérte, ne szabják ki rá a maximális börtönbüntetést. A tettét megbánta.

Az ügyészek 12 év börtönt kértek a két orosz katonára a háborús törvények megsértése miatt. Ügyvédjük arra hivatkozva kérte a büntetés enyhítését, hogy a katonák parancsot teljesítettek. Az ítéletet várhatóan május 31-én hozzák meg.

 

Ukrajnai h?bor?

 
 Az orosz Alekszandr Vlagyimirovics Bobikin (b) és Alekszandr Alekszejevics Ivanov perük meghallgatásán az északkelet-ukrajnai Kotelva város bíróságán 2022. május 26-án. Fotó: Bernat Armangue
 

„Ma csak háborús bűncselekményből közel 14 ezret vizsgálunk, és van még közel hatezer kapcsolódó eset. Ez azt jelenti, hogy napról napra rengeteg precedens történik, napi 100-200, a naptól függ” – mondta Irina Venediktova ukrán főügyész, amikor Londonban brit kollégájával, Suella Bravermannel tárgyalt, a BBC tudósítása szerint, amelyet, mint a két orosz katona elleni büntetőpert, a Telex szemlézett

Az ukrán ügyészség háborús bűnökkel kapcsolatban a leggyakrabban kórházakat és iskolákat ért bombázások miatt indítanak ilyen eljárást. A háború kezdete óta több mint ezer ilyen épület dőlt romba Ukrajnában. A civil lakosság elleni támadásokat abból a szempontból is vizsgálják, hogy népirtásnak minősülnek-e. Az ukrán főügyész véleménye az, hogy igen.

„Miért? Mert az orosz hadsereg és az orosz katonai vezetők azért jöttek Ukrajnába, hogy elpusztítsák az ukrán államot, hogy megöljenek minden ukránt, és azt akarják, hogy ez a terület az Orosz Föderáció részévé váljon” – mondta Irina Venediktova.

Az ügyek kivizsgálását Ukrajnában is a hágai Nemzetközi Bíróságtól várják.

 

„Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követeléseit és felfogja a de facto helyzetet – a valós, létező helyzetet” – ezt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov mondta csütörtökön.

Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár „köztársaságának” függetlenségét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT Arabic televíziónak nyilatkozva zsákutcának minősítette azt az elképzelést, amelynek értelmében Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár fogja vezetni azt a munkacsoportot, amely a leendő orosz-ukrán békemegállapodással összhangban biztonsági garanciákat fog kidolgozni Ukrajna számára. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által támogatott eredeti elképzelés értelmében olyan szerződés készült volna el, amely tartalmazta Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nem csatlakozik blokkokhoz, és nem tesz szert nukleáris fegyverre. A terv értelmében a kezes országok ugyanebben a szerződésben garanciákat adtak volna Kijevnek, maradéktalanul figyelembe véve Ukrajna, Oroszország és a térség többi országának biztonsági érdekeit.

„Kijev eltávolodik ettől a koncepciótól. És ha Rasmussent azért hívták, hogy az ukrán rezsim nyugati támogatóinak szűk körében gyúrjon össze valamiféle garanciákat, hogy aztán ezeket beterjessze az Oroszországi Föderációnak – nos, ez zsákutca” – mondta Lavrov.

Közölte, hogy csak a sajtóból értesült az olasz külügyminisztérium által kidogozott négypontos rendezési tervről is. Mint mondta, ha igaz az, amit erről olvasni lehet a médiában, az sajnálatot vált ki a szerzők tárgy- és történelemismeretével kapcsolatban.

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter a múlt pénteki sajtótájékoztatóján nagy vonalakban ismertetett egy tervet, amelynek végrehajtásában, egyebek között a tűzszünet megszervezésében, olyan nemzetközi szervezetek vennének részt, mint az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Di Maio azt mondta, hogy a részleteket António Guterres ENSZ-főtitkárral és a G7-csoporttal már ismertette.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnok-helyettese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélműben maradtak még néhányan, akik nem távoztak az ott kapitulált ukrán erőkkel együtt, és megpróbálják kivárni a lehetőséget, hogy civil ruhát öltve elmenekülhessenek.

„Lehet, hogy néhányan vannak, de az is lehet, hogy tucatnyian” – mondta. „Levonható a következtetés, hogy valakik túl akartak járni az eszünkön, de ez lehetetlen, ezért találták meg őket” – fűzte hozzá. Úgy vélekedett, hogy az üzem területének megtisztítása még hosszú időt vesz majd igénybe. Elmondta, hogy az Azovsztalban maradt fegyveresek nem tanúsítanak ellenállást. Az ukrán hadifoglyok fogva tartási körülményeit „nagyon kényelmesnek”  nevezte. Baszurin szerint a „Donyecki Népköztársaságban” több, mint négyezer ukrán fogoly lehet. Rogyion Mirosnyik, a luhanszki szakadár entitás moszkvai nagykövete reggel úgy nyilatkozott, hogy a két szakadár köztársaság területén mintegy nyolcezer hadifogoly lehet, és ez a szám naponta százakkal növekszik.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során a Mariupolért folyó harcok – amelyek során a várost teljesen blokád alá vették –, február 25-én kezdődtek meg. Az ukrán alakulatokat, köztük a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezredet végül az Azovsztalban kerítették be. Az acélműben  2439-en adták meg magukat. 

Őket az orosz hatóságok fogják bíróság elé állítani – írja a Mandiner.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk