n Gyorsan melegszik az Északi sarkkör A NASA műholdas megfigyelései szerint az északi sarkkör klímája az utóbbi húsz évben nyolcszor gyorsabban melegedett, mint amire az elmúlt száz évben rögzített szárazföldi mérések alapján következtetni lehetett. A jégtakaró visszavonulása Alaszkától északra látható a legjobban, a hőmérsékleti adatok megegyeznek a klímamodellek jóslataival. A Journal of Climate szaklapban publikált eredmények szerint a jég hőmérséklete nyáron évtizedenként 1,22 Celsius-fokkal nőtt, és bár a sarkköri telek jóval hidegebbek lettek, mindez nem egyensúlyozza ki a tavaszi, nyári és őszi hőmérséklet-növekedést, melynek következtében 10-17 nappal hosszabb ideig tart a jég olvadása. A visszavonuló jégnek számos utóhatása van, például a nagyobb nyílt vízfelület több napenergiát képes elnyelni, ami fokozza a felmelegedést. A hatalmas nyílt felületeken ráadásul nagyobb hullámok keletkezhetnek, amelyek fokozottan pusztítják az északi tengerpartot. Michael Steele, a seattle-i Washington Egyetem óceánkutatója szerint az alacsonyan fekvő területekről számos falunak el kell költöznie, hogy elkerülje a pusztulást.
n Az ősrobbanás hangja Egy amerikai kutató az univerzum mikrohullámú háttérsugárzásából kiszámította, milyen hangja lehetett az ősrobbanásnak. Szerinte az egyáltalán nem valamiféle durranás vagy csattanás volt, inkább egy nagyon mély robaj. John Cramer, a washingtoni egyetem fizikusa egy száz másodperces hangfájlt is készített a robajról - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. Cramer egy 11 éves diák kérésére kezdett el a kérdéssel foglalkozni, aki egy iskolai feladathoz szerette volna megtudni, milyen hangja volt az ősrobbanásnak. A hang meghatározásához a kutató a NASA mikrohullámú megfigyeléseket végző műholdja (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) adatait használta fel. A műhold képes érzékelni a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, az ősrobbanás "lenyomatát", így képet tud alkotni arról, hogyan nézhetett ki szinte születése pillanatában a világegyetem. Az elméletek szerint röviddel az ősrobbanás után hatalmas hanghullámok kezdtek terjedni az univerzum forró anyagában, ezek sűrítették össze és ritkították az anyagot. A háttérsugárzás változásaiból Cramer ki tudta számolni azoknak a hanghullámoknak a frekvenciáit, melyek az első 760 ezer évben terjedtek a világegyetemben, amikor az még csak 18 millió fényév átmérőjű volt. Ez a hang emberi fül számára nem hallható, de humanizált változata letölthető innen: www.npl.washington.edu/AV/BigBangSound_2.wav
n Ezer éve most a legaktívabb a Nap Finn és német kutatók több mint ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a napfolttevékenységet. Következtetéseik szerint az elmúlt pár évtizedben több napfolt jelent meg, mint az elmúlt 1150 évben összesen. A megfigyelések újabb érveket szolgáltatnak ahhoz a vitához is, hogy lehet-e szerepe a naptevékenység változásainak a globális felmelegedésben. Az elmúlt hét mágneses viharai a 484-es és a 486-os számú napfolt tevékenységének és a belőlük származó koronaanyag-kilökődéseknek voltak köszönhetők. A napfoltok a megnövekedett felszín alatti mágneses tevékenység eredményei. A finnországi Oulu egyetemén dolgozó Ilya Usoskin geofizikus munkatársaival és a német Max Planck Intézet kutatóival közösen a napfolttevékenységet vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy a negyvenes évek óta több napfolt jelent meg, mint az elmúlt 1150 évben összesen. Az első napfoltmegfigyelések a 17. század elejéről, a teleszkóp feltalálásának idejéből származnak. Usoskin csapata egy fizikai modell segítségével azonban jóval korábbra is képes volt "visszatekinteni": a napfolttevékenységet az antarktiszi és grönlandi jégben fellelhető radioaktív izotópok alapján rekonstruálták. A jégrétegekből kimutatható az adott időszakban a levegőben található berillium-10 izotópok mennyisége. Ezt az izotópot az űrből származó nagy energiájú részecskék hozzák létre a légkörbe érkezve. Amikor a Nap aktivitása nő, a mágneses mező megóvja a Földet ezektől a részecskéktől, így az izotópok koncentrációja is kisebb.
n Kína beszáll a Galileóba Kína 200 millió euróval beszáll az európai navigációs rendszer, a Galileo kiépítésébe. A civil irányítású európai Galileo 2008-tól az amerikai GPRS navigációs rendszer versenytársának ígérkezik, kiépítésének költségeit 3,5 milliárd euróra becsülik. A 30 műholdat használó Galileo a Föld bármely pontján képes lesz a helymeghatározásra.
n Feltörték a Moszad honlapját Egy korábban a titkosszolgálathoz felvételét kérő izraeli fiatalember törte fel a Moszad titkosszolgálat internetes honlapját. A 23 éves férfit letartóztatták, és Jeruzsálemben bíróság elé állították. A Moszad tavaly hozta létre internetoldalát, így próbálván bővíteni a toborzandók körét - azelőtt csak meghívás alapján válhatott valaki a Moszad emberévé.
n Drótos hifi Négy japán szórakoztatóelektronikai nagyvállalat közösen fejleszt olyan hifiberendezést, amely számítógép közbeiktatása nélkül képes az internetről zenéket letölteni és lejátszani. A Sony, a Sharp, a Pioneer és a Kenwood kedden mutatta be az új berendezés prototípusait, melyeket várhatóan jövőre kezdenek árusítani Japánban.
n A legfényesebb galaxis Csillagászok egy csoportja felfedezett egy új galaxist, amely az eddig regisztrált legnagyobb, legvilágosabb és legforróbb csillaghalmazt tömöríti magában. A Lynx Arc nevű galaxis egymilliószor világosabb, mint az Orion köd. A Földtől számított távolsága 12 millió fényév, közölte a Mauna-Kea obszervatórium.
