cyber hírek

  • 2003. december 18.

Külpol

Kilencmilliárdnyian leszünk Háromszáz év múlva százbillió embernél is többen élhetnének a Földön, ha nem változik meg a jelenlegi termékenységi ráta - derült ki az ENSZ jelentéséből. Bár ekkora túlnépesedési katasztrófa lehetetlen, a pesszimista becslés szerint addigra harminchatmilliárd lakosa is lehet bolygónknak.
Legvalószínűbbnek mégis a kilencmilliárdos, konzervatív becslés tűnik.

n Árudömping a magyar neten Bár az internetfelhasználók többsége a világhálót ma még elsősorban a vásárlás előtti tájékozódásra használja, Magyarországon már jelenleg is több száz elektronikus bolt várja a vásárlókat - derül ki egy frissen nyilvánosságra hozott felmérésből. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából a RE:CALL Tanácsadó Kft. és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete által közösen készített kutatás adatai szerint bankkártyás fizetésre egyelőre csak minden tizedik e-bolt ad lehetőséget, a termékválaszték ugyanakkor érzékelhetően bővül, és javul a virtuális üzletek tájékoztatási és szolgáltatási színvonala is. A 2003 novemberében és decemberében végzett felmérésben 289 bevásárlókosaras rendszerű, a karácsonyi ajándékozás során tipikusan szóba kerülő árut forgalmazó e-bolt kínálatát és szolgáltatását vizsgálták meg részletesen. A kutatásban megvizsgált boltok összesen másfél millió terméket kínálnak húsz különböző, a karácsonyi ajándékozáshoz köthető termékkörben. A kínálat igen színes, a vásárlók érdeklődési körüknek megfelelően vásárolhatnak például makettet, horgászbotot, szivart vagy akár függőágyat is. A legtöbb hazai e-bolt (14 százalék) számítástechnikai eszközöket kínál, 13-13 százalékuk forgalmaz könyveket, illet-ve zenei és filmes kiadványokat. A kutatás időszaka alatt az üzletek 15 százaléka nyújtott állandó jelleggel árkedvezményt termékeire, amelynek jellemző mértéke 6 százalék volt. Az állandó kedvezmények mellett időszakos árkedvezményt kínált a boltok közel egyharmada, átlagosan 9 százalékos mértékben. Az e-boltokban a postai szállítás a leggyakoribb (78 százalék), futárszolgálat (29 százalék) és bolti kiszállítás (22 százalék) ritkábban vehető igénybe. A boltok átlagosan egyhetes szállítási határidőt vállalnak.

n Kezdődik a Mars-invázió December végén megkezdődik a "Mars-invázió": egy hónap leforgása alatt két európai és két amerikai bolygókutató űrszonda érkezik a vörös bolygóhoz - derül ki az [origo] összeállításából. Az Európai Ûrügynökség (ESA) űrszondája, a Mars Express 2003. december 25-én kezdi pályára állását a bolygó körül, míg a korábban már róla levált brit leszállóegység, a Beagle-2 a tervek szerint ugyanezen a napon landol a Marson. Az új generációs amerikai robotok első hulláma 2004. január 4-én éri el a vörös bolygót a Spirit marsjáró formájában, amelyet január 25-én a második hullámban érkező ikertestvére, az Opportunity követ. Japán Mars-szondája viszont végleg elveszett: a Nozomi eredetileg 1998-ban pályára állhatott volna, de a sorozatos meghibásodások eltérítették. A szonda a napokban mégis elérhette volna a bolygót, de a fedélzeti elektronika meghibásodásának kiküszöbölésére tett utolsó kísérletek is kudarcot vallottak, üzemanyaga elfogyott, ezért a nyílt űr felé irányították. A sikeres missziók fő célja megválaszolni a kérdést: lehet-e, lehetett-e élet a Marson? Az már kiderült, hogy a Marson sok víz van, és valószínű, hogy helyenként és időnként ez a víz folyékony fázisba kerül. Egy magyar kutatócsoport életjeleket - fotoautotróf mikroorganizmusokat - vél felfedezni a Mars felszínéről készült műholdképeken. Horváth András és kollégái a Mars déli sarkvidékén lévő kráterek sötét homokkal borított aljzatán időszakosan megjelenő "sötét dűnefoltokra" hívták fel a figyelmet, melyek kialakulása szerintük biológiai aktivitással magyarázható. A NASA kutatói szerint mindössze a homokdűnék felolvadásáról van szó, az ESA tudósai azonban komolyan foglalkoznak a magyarok elméletével. A szondák erre a kérdésre is választ adhatnak. A NASA-nál közben már a következő célpontot keresik: nyilvánosságra hozták annak a küldetésnek a részleteit, amely a Jupiter holdjain keresné az élet nyomait. A kutatók elsősorban az Európa, a Callisto és a Ganymede holdakat vizsgálnák meg. Olyan űrszondát terveztek, amely mindhárom égitestet meglátogatná, ezért nukleáris fúziós reaktorral kell megoldani az energiaellátását. A reaktorral ellátott űrszondák fel-lövése azonban igen kockázatos feladat.

n Elolvadnak a gleccserek A világ gleccserei egy évszázadon belül teljesen elolvadhatnak - jelezték a WWF szakemberei. A természetvédők szerint az emberi tevékenység miatt az éghajlat olyan mértékben megváltozhat, hogy milliárdok maradhatnak ivóvíz nélkül, és számos emberlakta sziget víz alá kerülhet.

n Fordított eBay Underbay (www.underbay.de) néven különös internetes aukciót indított egy dortmundi vállalkozó. Itt a legalacsonyabb összeget ígérő kisiparos nyer, a tét pedig a megbízó által tervezett szakmunkák elvégzése. Míg az amerikai eBay (www.ebay.com) tárgyakat árverez, az Underbay megbízásokat közvetít.

n Készül a csimpánzgéntérkép A Nature közölte az ember legközelebbi rokonának génjeiről készült vázlatot. A kutatók azt remélik, hogy az ember és a csimpánz génjeinek összehasonlításával kiderül: mitől vagyunk emberek. Valószínűleg azok a gének különböznek, amelyek többek között az agy fejlődéséért, a beszédért, illetve az emberi betegségekért felelősek.

n Génkárosító drogok Olasz kutatók megállapításai szerint a kokain és az ecstasy kábítószerek megváltoztatják az emberi DNS szerkezetét, és ezzel az eddig feltételezettnél is veszélyesebbnek bizonyulhatnak. Addiktív és rákkeltő hatásukat már korábban kimutatták.

n Internetes iskolák Programot indított be az internetes oktatás elősegítésére a fejlődő országokban az ENSZ információs technológiai és kommunikációs munkacsoportja. A program első internetes iskoláit 2004-ben nyitják meg Indiában, Bolíviában, Ghánában és Namíbiában. Jelenleg 370 millió iskoláskorú gyerek nem jut el oktatási intézménybe a fejlődő országokban.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?