David Pressman: Rogán a korrupció kitervelője, megvalósítója, haszonélvezője

Külpol

Az amerikai nagykövet szerint Magyarország szuverenitását nem az Egyesült Államok fenyegeti, hanem az a kleptokratikus rendszer, amelynek kiépítésében és irányításában a miniszter segédkezett, és amelyből személyesen is profitált.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma ma szankcionálta Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét a magyarországi rendszerszintű közkorrupcióban játszott vezető szerepe miatt.” Ezt David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete jelentette be kedd délutáni sajtótájékoztatóján, miután a sajtó hírül adta, Rogán amerikai szankciós listára került.

Pressman úgy fogalmazott, Rogán Antal „különböző hatalmi pozíciókban gazdagította magát és a pártjához lojálisakat. Hivatalos hatalmát személyes haszonszerzésre használta, megfosztva országát és polgárait a szükséges pénzügyi forrásoktól, miközben gyengítette az erős demokráciához létfontosságú intézményeket.” A nagykövet úgy folytatta, Magyarországon a magas rangú kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozícióikat arra, hogy meggazdagodjanak maguk és családjuk számára – jelentős pénzeszközöket mozgatva az államkasszából magánzsebekbe.

Az amerikai nagykövet egyik legerősebb kijelentése az volt, miszerint

„Rogán Antal ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges kitervelője, megvalósítója és haszonélvezője.”

Pressmann jelezte, az Egyesült Államok többször is hangsúlyozta aggodalmait a korrupcióval és annak magyarországi hatásaival kapcsolatban, a nem nyilvános kommunikációban is. Felsorolta: kistelepülési polgármesterekkel talákoztak, megnézték az elhíresült lombkorona-sétányt, lakattal körülvett kulturális központokat, üres kutatóintézeteket kerstek fel, melyeket a korrupció közpénzből épített emlékműveinek nevezett. Kitért arra, hogy amikor a civil szervezetek és a független sajtó leleplezi a korrupciót, a kormány támadásainak célkeresztjébe kerülnek.

„Ma azért cselekszünk, mert az elszámoltathatóság és az átláthatóság elengedhetetlen az amerikai-magyar kapcsolatok és a szövetségesekkel való demokratikus Magyarország kapcsolatának megőrzéséhez” – fogalmazott az amerikai nagykövet, aki hozzátette: nem gyakori, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tesz egy hivatalban lévő minisztert. Az még kevésbé gyakori, folytatta, hogy mindezt egy szövetséges állam politikusával teszi.

„Félreértés ne essék, a magyarországi korrupció nagyon is érinti az Egyesült Államok érdekeit. A rendszerszintű korrupció, amelyet Rogán Antal képvisel, befolyásolja Magyarország döntéshozatalát az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseink biztonságát érintő kérdésekben. Magán- és állami erőfeszítéseink arra, hogy bevonjuk a magyar kormányt ebbe a kérdésbe, sikertelenek voltak. És így ma cselekszünk.” 

Köztudott, hogy Rogán Antal a magyar média-ökoszisztéma irányításában is központi szerepet játszik, így el tudom képzelni, mire utasítja holnap az újságokat – tette hozzá Pressman. „Miközben Rogán miniszter úr médiamegafonjai megpróbálják ezt pártpolitikai történetté vagy a szuverenitás megsértésévé tenni, a mai döntés valójában ennek az ellenkezője.

Magyarország szuverenitását nem az Egyesült Államok fenyegeti, hanem az a kleptokratikus ökoszisztéma, amelynek kiépítésében és irányításában Rogán miniszter úr segédkezett, és amelyből személyesen is profitált.”

A nagykövet leszögezte: ahogy Magyarország szuverén nemzet, úgy az Egyesült Államok is. És az Egyesült Államok szuverén döntést hozott, hogy megvédi pénzügyi rendszerét a széles körű korrupciótól.

Amerikai külügyi szóvivő: „Az állam kulcsfontosságú elemeit oligarchák és antidemokratikus szereplők ejtették foglyul”

„Az Egyesült Államok ma korrupcióban való részvétele miatt a globális Magnyickij-szankcióprogram keretében szankciós listára teszi Rogán Antal magas rangú magyar kormánytisztviselőt.

Rogán kormányzati tisztviselőként (...) feltételezhetően a magyar gazdaság stratégiai ágazatainak ellenőrzésére irányuló terveket vezényelt le. Rogán miniszter úr központi szerepet játszott abban, hogy Magyarországon olyan rendszer jöjjön létre, amely neki és pártjának a magyar emberek kárára kedvezett. Rogán tevékenysége jól példázza a büntetlenség tágabb értelemben vett magyarországi légkörét, ahol az állam kulcsfontosságú elemeit oligarchák és antidemokratikus szereplők ejtették foglyul.

A mai fellépés az Egyesült Államok korrupcióellenes stratégiáját hajtja végre, amely az állam foglyul ejtését az aggodalomra okot adó sajátos esetként azonosítja. Az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági érdeke fűződik szövetségesei demokratikus intézményeinek életképességéhez és folytonosságához, valamint a demokrácia globális védelméhez. Ennek a szankciónak az a célja, hogy biztosítsa, az amerikai pénzügyi rendszer ne játsszon szerepet Rogán Antal korrupt tevékenységeinek elősegítésében.

Továbbra is sürgetjük Magyarország vezetőit, hogy proaktívan, egyértelműen és határozottan lépjenek fel a korrupció ellen. Egy átláthatóbb Magyarország hozzájárul egy erősebb transzatlanti szövetséghez és egy virágzóbb Európához” – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.