Megvédhető-e Közép-Európa? címmel tartott konferenciát NATO-, illetve kormánypárti politikusok részvételével a Danube Institute. Sejthető volt, hogy ezúttal nem a keletre nyitós vonal fog megnyilatkozni. Szijjártó nem is volt ott.

Megjelent viszont az atlantista vonal, például Martonyi János exkülügyminiszter és Németh Zsolt országgyűlési képviselő, volt külügyi államtitkár. Martonyi egyébként a Danube Institute nemzetközi tanácsadó testületének elnökeként mintegy a házigazda szerepét töltötte be a 18-i budapesti rendezvényen. Bevezetőjében szólt a hibrid háborúról és a kiberbűnözésről, illetve kijelentette: „Nem tudjuk, honnan jön a nagyobb kockázat, délről vagy keletről.” Szerinte érdemes mindkét irányba figyelni, és fontos megerősíteni emiatt is az együttműködést a NATO és az EU között.

Fotó: Németh Dániel

A volt külügyminiszter után a NATO főtitkárhelyettese, Alexander Vershbow szólalt fel. Mint mondta, „orosz kapcsolataink évtizedek óta nem látott mélységre estek vissza”, Putyin határokat rajzol át és vissza akarja hozni a hidegháborús viszonyokat, az oroszokkal pedig azt akarja elhitetni, hogy a NATO kormányváltást próbál elérni Oroszországban. Szerinte Oroszország izoláltsága erősödni fog, ha továbbra sem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását. Vershbow szerint szükséges a NATO gyorsreagálású erőinek megduplázása, illetve a hibrid háború kockázatainak felismerése. A NATO-nak és az EU-nak közösen kell fellépni, hogy ellenállhasson az orosz dezinformációs akcióknak. Fontosnak látta továbbá, hogy a honvédelmi kiadásokat növelni kell, illetve megköszönte Magyarországnak, hogy 150 katonát küld az Iszlám Állam ellen. Azt viszont aggályosnak látja, hogy Magyarországon csökkentek a védelmi kiadások; reméli, hogy a walesi csúcson tett kötelezettségvállalást hazánk betartja. (Magyarország azt vállalta, hogy a következő időszakban GDP-arányosan a duplájára emeli a honvédelmi kiadásokat, a jelenlegi 0,8 százalékról nagyjából másfélre.)

A kérdésre, hogy meg lehet-e védeni Közép-Európát, Vershbow nyomatékos igennel válaszolt. Oroszországot egyébként szerinte tettei és szavai alapján kell megítélni, és eddig nem azt tapasztalta, hogy Moszkva nagy erőfeszítéseket tenne a minszki megállapodás betartására. Magyarország szempontjából Vershbow szerint az a legfontosabb, hogy tagja a NATO-nak, mert a szervezet mindenképpen garantálja a biztonságát. „A revizionista, új befolyási övezetet létrehozni próbáló Oroszországgal szemben a megfelelő reakció, ha megerősítjük szövetségeseinket.” Hozzátette: a keleti partnerség is nagyon fontos, és többek közt Tunéziával és Mauritániával is partnerséget alakítottak ki. A közönség soraiból Szapáry György volt nagykövet azt kérdezte Vershbow-tól, mikor kezdtek először Putyin szándékai miatt aggódni. A főtitkárhelyettes válaszában elmondta, hogy Szakasvili volt grúz elnök 2009-ben, a grúz háború után megjegyezte neki: „Vigyázz, a Krím lesz a következő.” Mint mondta, akkor ezt a kijelentést félresöpörték; de Vershbow azért nem gondolja, hogy emiatt magukat kéne hibáztatni.

Fotó: Németh Dániel

A következő fölszólaló, Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy Oroszország nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg, de megkérdőjelezte a hidegháború utáni status quót is. „Senki nem tudja, Oroszország meddig hajlandó elmenni”, pedig az új hidegháború senkinek, így Oroszországnak sem lehet jó. További problémát okoznak a kormányzásra alig képes „bukott államok”, amelyeket a központi hatalom teljes vagy részleges hiánya, illetve a polgárháború jellemez. Ezek az államok Közép-Ázsiában és Afrikában találhatók. Magyarország fontos vállalásai között említette, hogy százas szintű alegységet küld Litvániába a NATO-hadgyakorlatra.

Az Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt nem finomkodott: azzal nyitott, hogy világossá kell tenni az Oroszországhoz való hozzáállást. Szerinte a 21. században nem elfogadható a befolyási övezet növelése; a minszki megállapodást be kellene tartania az oroszoknak, de sajnos folyamatosan megszegik, ezért a szankciók kérdése újra napirendre fog kerülni. Azért hozzátette, hogy az „antieurópai lépések ellenére” is európai országnak tartja Oroszországot. Szóba hozta Németh is a hibrid háborút, a dezorientációs kísérleteket, és úgy vélte, a Jobbik is eszköze ennek a stratégiának.

Fotó: Németh Dániel

Szerinte ha az a kérdés, hogy Közép-Európa megosztott vagy egységes, arra azt lehet mondani: egységesebb, mint ellenfelei szeretnék, de kevésbé egységes, mint kellene. A visegrádi négyeknek egységes erőt kellene alkotni a Nyugat-Balkánnal. Egy másik előadó, az Európai és Észak-atlanti Kapcsolatok Intézetének igazgatója, Robert Ondrejcsak úgy vélte: Közép-Európa jelenleg megosztott, a lengyelek és a románok atlantistábbnak tűnnek a cseheknél, szlovákoknál, magyaroknál. Szerinte ez nem a legszerencsésebb fejlemény, és ő ebből a szempontból nem is ért egyet országa, Szlovákia külpolitikájával. Elmondta: ezek az országok ma nagyon sérülékenyek, kiszolgáltatottak az orosz propagandának. Németh erre válaszul kifejtette: Lengyelország és Magyarország pozíciója eltérő, ezért sem lehet ugyanaz a két ország álláspontja; például Magyarország rászorul az orosz gázra. Ukrajnáról pedig úgy véli, hogy az ukránok jövője Közép-Európában van, „Közép-Európa biztonságilag, iparilag is erős háttér lehet Ukrajnának”. Németh Zsolt szerint a háború nem lehet kifogás a reformok késleltetésére, bár tudja, hogy nem könnyű egyszerre függetlenségi háborút vívni és reformokat végrehajtani. Mint mondta, az ukránok ellen kell, hogy álljanak a szélsőségeknek, és be kell látni, hogy a kisebbségi probléma Ukrajnában az orosz propaganda nélkül is létezik.