Délután még bombázták Libanont, hajnalban beállt a tűzszünet

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Külpol

Franciaország és az Egyesült Államok közvetített, Izrael és Libanon elfogadta a feltételeket.

Hatvan napra tűzszünetet kötött Izrael és Libanon, ez szerdán reggel négy órakor lépett hatályba – írja a hvg.hu.

Mindkét fél elfogadta az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást. A tűzszünetet Joe Biden amerikai elnök jelentette be a Fehér Ház rózsakertjében, beszélt arról, hogy a megállapodás betartásában a két közvetítő ország segít. Szerinte a tűzszünet alkalmas eszköz arra, hogy véget vessen az erőszaknak. Úgy látja, hogy „ami megmaradt a Hezbollahból és más terrorista szervezetekből, az nem tudja fenyegetni Izrael biztonságát”.

Még Biden előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is beszélt a televízióban a hatvan napos tűzszünetről, amelyet várhatóan azzal fogad el az izraeli kormány, hogy ha mégis támadás éri Libanon felől, arra reagálni fog.

Az izraeli kormányfő a fegyvernyugvás céljairól is beszélt: Izrael most összpontosíthat az Irán irányából tapasztalt fenyegetésre, és el tudja szigetelni a Hamász terrorszervezetet. Fontos szempontként említette, hogy a Hezbollah – amely ellen Libanonban ténylegesen harcolt – nem szabta a fegyverszünet feltételéül, hogy a gázai harcokat is szüntesse be Izrael.

Kedden délután az izraeli hadsereg még támadta Libanont:

A most következő hatvan napra a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartói elfoglalnak egy területet, amely pufferzóna lesz. Az Izrael és Libanon között fennálló határviták rendezését későbbre halasztották. 

A háború a Hamász Izrael elleni terrortámadásával kezdődött tavaly októberben:

Libanont az onnan támadó Hezbollah miatt lőtte az izraeli hadsereg:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”