Délután még bombázták Libanont, hajnalban beállt a tűzszünet

  • narancs.hu
  • 2024. november 27.

Külpol

Franciaország és az Egyesült Államok közvetített, Izrael és Libanon elfogadta a feltételeket.

Hatvan napra tűzszünetet kötött Izrael és Libanon, ez szerdán reggel négy órakor lépett hatályba – írja a hvg.hu.

Mindkét fél elfogadta az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást. A tűzszünetet Joe Biden amerikai elnök jelentette be a Fehér Ház rózsakertjében, beszélt arról, hogy a megállapodás betartásában a két közvetítő ország segít. Szerinte a tűzszünet alkalmas eszköz arra, hogy véget vessen az erőszaknak. Úgy látja, hogy „ami megmaradt a Hezbollahból és más terrorista szervezetekből, az nem tudja fenyegetni Izrael biztonságát”.

Még Biden előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is beszélt a televízióban a hatvan napos tűzszünetről, amelyet várhatóan azzal fogad el az izraeli kormány, hogy ha mégis támadás éri Libanon felől, arra reagálni fog.

Az izraeli kormányfő a fegyvernyugvás céljairól is beszélt: Izrael most összpontosíthat az Irán irányából tapasztalt fenyegetésre, és el tudja szigetelni a Hamász terrorszervezetet. Fontos szempontként említette, hogy a Hezbollah – amely ellen Libanonban ténylegesen harcolt – nem szabta a fegyverszünet feltételéül, hogy a gázai harcokat is szüntesse be Izrael.

Kedden délután az izraeli hadsereg még támadta Libanont:

A most következő hatvan napra a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartói elfoglalnak egy területet, amely pufferzóna lesz. Az Izrael és Libanon között fennálló határviták rendezését későbbre halasztották. 

A háború a Hamász Izrael elleni terrortámadásával kezdődött tavaly októberben:

Libanont az onnan támadó Hezbollah miatt lőtte az izraeli hadsereg:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.