Der Spiegel: Az ukránok robbanthatták fel az Északi Áramlat vezetéket

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 28.

Külpol

Erre jutott egy német oknyomozó csoport. A merénylet miatt Németország energiabiztonsága veszélybe került. Állítólag hasonló akciót tervez Ukrajna a Török Áramlat ellen is.

Minden bizonyíték szerint az ukránok robbanthatták fel az Északi Áramlatot

írjaDer Spiegel.  "

Az akcióval csapást akartak mérni az állam működésére, ez támadás volt az állam biztonsága ellen” – így fogalmazta meg a jogi tényállást a német szövetségi bíróság.

A vizsgálat teljesen titokban zajlik, a vizsgálócsoport tagjainak szigorúan tilos beszélnie az ügyről még más rendőrökkel is. Az ST 24 csapat azért dolgozik titokban, mert nagyon nagy a tét: ha kiderül, hogy az oroszok hajtották végre a merényletet, akkor ez háborús bűncselekmény. A NATO alapszerződés ötödik paragrafusa szerint pedig, ha egy tagállam infrastruktúráját kritikus mértékben megrongálják, akkor életbe léphet a kölcsönös védelem.

A kérdés az, hogy ha valóban bebizonyosodik, az ukránok voltak, akkor mi lesz az országnak nyújtott támogatással,

a Leopard harckocsikkal és a többi fegyverrel?

Illetve ha az USA segítséget nyújtott az akcióhoz, akkor ez a NATO végét jelentheti?

A német lap és a közszolgálati ZDF televízió több mint kéttucat oknyomozó újságíróból állított össze csapatot, hogy kiderítse: mi történt valójában csaknem egy éve? Ki robbantotta fel az Északi Áramlat-1 vezetéket, amely a tenger alatt köti össze Németországot Oroszországgal, és amelynek nagy jelentősége volt az egész Európai Unió földgáz-ellátásában? Az újságírók bejárták szinte az egész világot, az Egyesült Államoktól Ukrajnáig, Moldovától Franciaországig.

Az ismert volt már, hogy az Andromeda nevű hajón vitték a robbanóanyagot a víz alatti gázvezetékhez, ezért ennek az útját vizsgálták alaposan. A jelek egyértelműen Ukrajna irányába mutatnak. Kérdőjelek persze vannak: miért nem tüntették el az Andromedát a merénylet után? Miért nem tengeralattjárót használtak, hisz' így a búvároknak 80 métert kellett merülniük a robbanóanyagokkal együtt?

A német rendőrök januárban találták meg az Andromedát, így az akció nyomait azonosítani tudták. Nyomozó kutyák kutakodtak a hajó fedélzetén, és megtalálták, amit a rendőrök kerestek: a robbanóanyagok nyomát. A hatóságok kezdetben kételkedtek, hogy egy ilyen átlagos hajó képes lenne ilyen akcióra, a különleges rendőri nyomozó csoport azonban bebizonyította, az Andromeda szeptember 6-án útnak indult Warnemündéből, hogy felderítse a körülményeket, majd visszatért oda az akció végrehajtása után szeptember 26-án.

Ki bérelte ki a hajót? Egy varsói utazási iroda, amelynek sem címe, sem telefonszáma nincs. A cég egy 54 éves nő nevén van, aki Kijevben él. A nő kijevi telefonszámát felhívták az oknyomozó újságírók, de amikor közölték, hogy a Der Spiegel és a ZDF nevében érdeklődnek, akkor lecsapták a kagylót. Néhány nap múlva viszont felhívta őket “egy ukrán rendőrtiszt”, aki gyakorlatilag megfenyegette őket. Titkosszolgálati szervezésre utal, hogy a robbantócsapat román útlevelekkel igazolta magát, amikor felszállt a hajóra, amik jó eséllyel hamisítványok voltak. A robbanóanyagot pedig nem Warnemünde kikötőjében szállították a fedélzetre, hanem egy eldugott kis kikötőben, Wiekben.

A lengyel kormány hevesen bírálta az Északi Áramlat vezetékeket. Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler–Sztálin-paktumhoz hasonlította a gázvezetéket Oroszország és Németország között. A német újságírók Gdanskban érdeklődtek a robbantásos akció után, de falba ütköztek: "semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy lengyel állampolgár is részt vett volna a robbantásában" – mondta az illetékes ügyész, aki azt is hozzátette, hogy a lengyel határőrség igazoltatta a hajó utasait. A hajó ugyanis kikötött egy lengyel kikötőben, de az ügyész szerint "semmit sem vittek fel a fedélzetre".

Az Északi Áramlat vezetékek 1224 kilométer hosszúak, az első vezeték 2012 óta szállított földgázt Németországba, több mint 60 milliárd köbmétert évente. Az Európai Unió földgáz felhasználásának 16 százaléka érkezett a vezetéken keresztül Oroszországból. A második vezetéknek 55 milliárd köbméter volt az éves kapacitása, de sohasem működött.

Nem világos viszont, miért robbantották fel kétszer is az Északi Áramlat-1 vezetéket, miközben a másik vezetéket épen hagyták. A búvárok a mélyben valószínűleg összetévesztették a két vezetéket – mondták el szakértők az oknyomozó újságíróknak.

Miért nem reagált a német kormány a figyelmeztetésre? A titkosszolgálat jelentette az ukrán tervet, de a német kormány úgy vélte: nincs jelentősége az ügynek. Sem a rendőrséget nem tájékoztatták, sem azt a német céget, amely a vezetékek biztonságáért felelős. A robbantások után elsőként Habeck energiaminisztert tájékoztatták a kormányból, aki korábban semmit sem hallott a tervezett ukrán akcióról – írja a Der Spiegel.

Miért csinálhatták az ukránok? Moszkvát akarták megfosztani jelentős jövedelemforrástól – mondták biztonságpolitikai szakértők a lapnak. A másik cél az lehetett, hogy Putyint végképp megfosszák attól, hogy a földgázzal zsarolja Németországot.

Júniusban, amikor először merült fel Ukrajna érintettsége a robbantási akcióban, megkérdezték Zelenszkij elnököt az ügyről, de az államfő mindent tagadott. Ezzel kapcsolatban a hamburgi lap azt írja, bevett gyakorlat az ukrán vezérkarban, hogy a kockázatos akciókról csak utólag tájékoztatják az elnököt. Ily módon az államfő nyugodtan nyilatkozhat a nyilvánosság előtt arról, hogy semmiről sem tudott.

Az ukránok nem állnak le:

titkosszolgálati körökben forgó információk szerint a Fekete-tenger alatt húzódó Török Áramlat felrobbantását is tervezték Kijevben

– írja a Der Spiegel. Ez nagyon sok ország érdekét és energiabiztonságát sértené – beleértve Magyarországot is.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?