Deutsch közreadta, hogy ő már múlt héten bocsánatot kért Webertől

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. december 4.

Külpol

Hangos gestapózás, csendes bocsánatkérés.

Deutsch Tamás az Európai Néppárti Frakció tagjainak küldött egy körlevelet, amelyben elmagyarázza, ő már múlt héten bocsánatot kért Manfred Webertől a gestapózás miatt, így hát nem érti, miért akarják őt kizárni.

 

Deutsch a levelet az MTI-hez is eljutatta, ebben azt írja, hogy a magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúja után felmerült vádakat - amelyek szerint az EPP frakcióvezetőjét a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlította volna - azonnal tisztázta a Manfred Webernek az interjút követő napon küldött levelében. Abban úgy fogalmazott, "természetesen nem állt szándékomban Önt személyében megsérteni, és ha mégis ez történt volna, ezennel megkövetem Önt" - idézte fel. Sőt, hozzáteszi, hogy a minap telefonon is beszéltek, és úgy tűnt neki, hogy Weber a bocsánatkérést tudomásul vette.

 Othmar Karas képviselő eközben indítványt tett Deutsch kizárására a frakcióból, ha nem hajlandó bocsánatot kérni a kijelentéseiért, az indítványt 30 néppárti képviselő alá is írta. A mostani levelében viszont Deutsch közli, a bocsánatkérés megtörtént, így már okafogyottnak látja Karas kezdeményezését

Deutsch a levélben hangsúlyozta, hogy  egyébként is az említett interjú senki személye ellen nem irányult, hanem egy olyan eljárás kritikáját adta, amely szerinte semmilyen jogállami garanciával nem rendelkezik, és a jogbiztonságot sem szolgálja. Arra mutattam rá, hogy nem értek egyet azzal a jogállami feltételrendszerrel, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor önkényes politikai döntések alapján bármikor, bárkit, bármiért meg lehetett büntetni" - magyarázta.

Deustch még szomorkodott emellett egy kört azon, hogy szerinte az Európai Néppártban szokássá vált gyakorlat, hogy a politikai viták lefolytatása helyett egyesek kizárással fenyegetik az eltérő állásponton lévőket.

 

Emellett hozzátette azt is, hoyg kettős mércének tartja, hoyg őt egy kritikus megjegyzéséért kizárnák, miközben szerinte a Néppárton belülről érkező, a Fidesszel és annak vezetőivel szemben megfogalmazott legdurvább személyeskedő sértések és rágalmak büntetlenek maradnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.