Elegük lett a németeknek: irányváltás következik a német–török viszonyban

  • narancs.hu
  • 2017. július 20.

Külpol

„Az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek.”

Elmérgesedett a német–török diplomáciai viszony, miután vádat emeltek az előzetes letartóztatásban lévő német jogvédő, Peter Steudtner és öt társa – köztük az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Esert – ellen.

Tíz aktivistát állított elő a török rendőrség még július 5-én, az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodából. Az Amnesty International állítása szerint a jogvédők éppen kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

A német külügyminisztérium július 19-én, szerdán bekérette Törökország berlini nagykövetét, hogy „röviden és tömören” közöljék vele: érthetetlenek és elfogadhatatlanok a letartóztatások, s követelik a lefogottak azonnali szabadon bocsátását – írta az MTI. A német tárca szóvivője, Martin Schäfer „hajánál fogva előrángatott indoknak” minősítette a török hatóságok azon állítását, mely szerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az érintettekkel szemben. Schäfer úgy vélte, hogy a történtek miatt „drámai mértékben elmérgesedett” a német–török kormányzati viszony.

A német külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy „Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni”.

A török külügyminisztérium szerint bírálatával Németország beavatkozik a török igazságszolgáltatásba. Lévén a török alkotmány értelmében senki nem szólhat bele a bíróságok munkájába. Hangsúlyozták, hogy a német hatóságoknak bízniuk kell a független török igazságszolgáltatásban. A törökök szerint Schäfer szavai a Törökországot fenyegető terrorszervezeteket támogatják azzal, hogy kettős mércét alkalmazva akadályozzák a terroristák felelősségre vonását. Meric Eyüpoglu, a letartóztatott jogvédők ügyvédje még kedden újságíróknak azt mondta: senkitől nem kapott választ arra a kérdésre, hogy védencei melyik terrorszervezet működését segítették volna.

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek nyilvánított csoportokkal szemben.

Csütörtökön a német külügyminisztérium válságtanácskozást tartott, ezután jelentette be Sigmar Gabriel miniszter, hogy irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek. Angela Merkel kancellár támogatásáról biztosította minisztere törekvéseit.

Sigmar Gabriel kiemelte, hogy Berlin eddig türelmes volt, még akkor is, amikor német fülnek elviselhetetlen vádakkal illették hazáját Ankarából, de ez így nem mehet tovább. Az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, s figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség – írja az MTI.

Angela Merkel szóvivője útján tudatta, hogy „szükségesnek és elengedhetetlennek” tartja az irányváltást.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.