Elfogadták Izraelben a bíróságokat korlátozó törvényt, ami óriási tiltakozásokat váltott ki

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 24.

Külpol

A parlament előtt a törvény elfogadása idején is vízágyúval és lovasrendőrökkel oszlatták a tiltakozókat. 

Elfogadta hétfőn az izraeli parlament, a kneszet a kormány igazságügyi reformcsomagjának az észszerűség jogi elvét korlátozó törvényjavaslatát, mely csökkentené a bíróságok hatáskörét. A kneszet szóvivője azt közölte, hogy a javaslat a 120 tagú törvényhozásban 64 igen szavazatot kapott, ellenszavazat nem érkezett, mert az ellenzék – tiltakozása jeléül – kivonult a teremből.

A parlament július 10-én már első olvasatban elfogadta a javaslatot, amellyel megakadályoznák, hogy az izraeli bíróságok az "észszerűségre" hivatkozva felülbírálhassanak választott tisztségviselők által hozott döntéseket

Az izraeli igazságügyi miniszter, Jarív Levin történelminek nevezte a folyamatot és az első lépésnek "az igazságszolgáltatási rendszer korrigálása felé", a javaslat viszont országszerte tiltakozásokhoz vezetett.

Bírálói szerint a terv aláássa az izraeli demokráciát, ezért számos tiltakozó akciót tartottak ellene, de a múlt héten tömegtüntetést tartottak Jeruzsálemben a javaslatok támogatói is. Az izraeli szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke, Arnon Bar-David azt mondta, a nap folyamán egyeztet más szakszervezeti vezetőkkel egy esetleges általános sztrájkkal kapcsolatban. 

A szavazás előtt Jaír Lapid volt miniszterelnök, jelenlegi ellenzéki vezető újságírók előtt lehetetlennek nevezett bármiféle, a kormánnyal kötendő kompromisszumot az ügyben, a szavazás előtti parlamenti vitában pedig azt mondta, a javaslat elfogadása gyengíti a hadsereget is.

A BBC beszámolója szerint hétfőn, a javaslat elfogadásának napján is tiltakoztak a kneszet épülete előtt, a hatóságok lovasrendőrökkel és vízágyúval oszlatták a tüntetőket, legalább 6 embert letartóztattak. A tiltakozók szerint Izraelben a törvény elfogadása a demokrácia lebontásának első lépése. 

A Benjamin Netanjahu vezette kormány szerint azért van szükség a változtatásokra, mert a legfelsőbb bíróságnak az utóbbi évtizedekben túl nagy hatalma lett a politika felett, a bíróságok beavatkoznak a jogszabályalkotásba, túl liberálisak, a bírók választása pedig nem demokratikus. A kritikusok szerint ugyanakkor Netanjahunak azért fontos a váltiztatás, mert több ügyben is bíróság elé kell állnia korrupció miatt, így pedig a kormány sokkal könnyebben, fékek nélkül tud majd törvényeket elfogadtatni. 

 
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
 

 
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.