Félmaraton Ukrajnában

Kijiv a 396. napon

Külpol

Mit jelent egy futóverseny a háborúban? Lehet pusztán sport, vagy kell lennie valamilyen mögöttes célnak? És támogathatjuk-e az ukrán hadsereget?

Apró jelei vannak csak Kijivben a háborúnak. A lányok harisnyát és rövid szoknyát hordanak, feketét többnyire, hozzá szintén fekete pulóvert, kötöttet, alóla elegánsan lóg ki a fehér blúz gallérja. Néhányuk haja színes. Mintha folyton buliba mennének. Ülnek a kávézó lépcsőjén és nevetnek. Miért is ne nevetnének? Tavasz van, napközben már le lehet húzni a télikabát cipzárját. Napok óta nem volt légiriadó. Persze, ha van, akkor se nagyon törődik ezzel senki.

Sírj, de egy lépésnyit se tágíts tőle

Este tízkor szólaltak meg a szirénák. A mobil­appon feltüntetett óvóhely nem volt nyitva, a metrószintre sem lehetett jegy nélkül lemenni, maradt az aluljáró, a semminél az is több. Három fiatal srác jött sebtében összepakolt hátizsákkal és laptoppal a hónuk alatt, ők nem bíztak semmit a véletlenre, levonultak a metróhoz. Mellettünk egy-két ember lézengett, de ők is hamar elunták a tétlenséget, vagy csak elkezdtek fázni és hazamentek. Statisztikailag nagyon kicsi az esély arra, hogy bármi is történjen. Akkor meg inkább menjünk és csináljuk a dolgunkat ahelyett, hogy a föld alatt ülnénk.

Márciusban Doneckben volt a legtöbb légiriadó, több mint kétszáz – ehhez képest Kijivben csak harmincötször szólaltak meg a szirénák. A riasztás Doneckben mindösszesen 184 órán át tartott, Kijivben 48 órán át. Havi szinten a legtöbb (1972) légiriadó az elmúlt több mint négyszáz napot nézve tavaly márciusban volt, októberig jellemzően 1500 fö­lött maradt ez a szám, novemberben viszont 942-re esett hirtelen; aztán idén februártól emelkedett ismét 1000 fölé.

A statisztika fontos, segít elviselhetővé tenni az elviselhetetlent. A mobilappok gondoskodnak arról, hogy az adatok pontosak és nyomon követhetők legyenek régiónként, hetekre lebontva. Így kicsit olyan, mintha lenne rendszer ebben az egészben. És lehet akár azt is mondani, hogy nagy valószínűséggel nem lesz semmi. Ezt gondolhatta talán az a nő is, aki március 22-én a kijivi régióra ki­adott riadót figyelmen kívül hagyva a lakásá­ban maradt. A huszonkét drón közül kilenc betalált, a nő élettelen testét a romok alatt találták meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.