Észak-Ciprus: Harmad sziget

szerző
Nyilas Gergely
publikálva
2000/38. (09. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A bank képviselője török katonák és ENSZ-békefenntartók kíséretében megérkezik autóján a város szögesdrótokkal elkerített negyedébe. Megállnak az omladozó szállodák gyűrűjében álló bank épülete előtt. A néptelen utcán a hotelek párkányain fűcsomók burjánzanak, az egykori éttermekben madarak fészkelnek. A hivatalnok bemegy; az egyik poros asztalon álló papíron olvasható az utolsó átutalás dátuma: 1974. A belső helyiségben a képviselő kinyitja a széfet, leltároz: értékpapír, készpénz, aranyrudak, mind megvan. Gondosan visszazár mindent. Az autók kigurulnak a negyedből. A jelenet huszonhat éve minden hónapban megismétlődik Varoshában, Észak-Cipruson.

A bank képviselője török katonák és ENSZ-békefenntartók kíséretében megérkezik autóján a város szögesdrótokkal elkerített negyedébe. Megállnak az omladozó szállodák gyűrűjében álló bank épülete előtt. A néptelen utcán a hotelek párkányain fűcsomók burjánzanak, az egykori éttermekben madarak fészkelnek. A hivatalnok bemegy; az egyik poros asztalon álló papíron olvasható az utolsó átutalás dátuma: 1974. A belső helyiségben a képviselő kinyitja a széfet, leltároz: értékpapír, készpénz, aranyrudak, mind megvan. Gondosan visszazár mindent. Az autók kigurulnak a negyedből. A jelenet huszonhat éve minden hónapban megismétlődik Varoshában, Észak-Cipruson.

A hajó tízórás út végén érkezik Famagusta kikötőjébe. A kizúduló embertömeg két, rácsokkal elválasztott folyosóba rendeződve hullámzik a fehér barakkban álló útlevélvizsgáló fülkék felé. Utóbbiak közül csak egy működik, oda egy újabb rácsos ajtón át lehet eljutni. Leragasztott bőröndöket, dobozokat, hatalmas nejlonzsákokat cipelve egy népesebb család igyekszik az útlevélkontroll irányába; itteniek, Törökországban voltak nagybevásárláson, mint a sorban állók szinte valamennyien. Külföldi rajtam kívül csak egy van.

Az óváros a velenceiek által évszázadokkal ezelőtt épített városfalon belül terül el. A kis utcákban butikok, kávézók sokasága, szálloda viszont alig; évi 40 ezer turistához valóban nem kell komoly kapacitás (a déli, görög részre évi 3 millió látogató érkezik).

Az ENSZ-bázis az óvárostól alig két kilométerre található. A bázis bejáratához közeli kávézóban várom, hogy a Public Information Office nicosiai képviselője hozzájáruljon a katonák nyilatkozataihoz. Több telefonhívást megeresztek, néhány kávét ledöntök ezalatt, ám a pultoslány nagyvonalúan int a végén: a vendége voltam.

Ciprus szuverenitásának elnyeréséig

a török-görög konfliktust

háttérbe szorította a közös cél, a függetlenség és a britek kivonulásának elérése. III. Makariosz elnökké válásával azonban a törökök úgy látták, erősödnek az enózis (Görögország és Ciprus egyesítésének) hívei, annak ellenére, hogy a török népesség számára 18 százalékos arányuk mellett a parlamenti mandátumok 30 százalékát biztosították.

A török csapatok már 1964-ben be akartak vonulni, ám akkor a nemzetközi nyomás miatt erről letettek. Makariosz nem tudott egyensúlyt teremteni sem az enózis hívei és a ciprusi nacionalisták, sem a török és görög népesség között. Törökország 1974-ben elfoglalta az akkor még teljesen vegyes lakosságú sziget északi harmadát - kettészakítva ezzel a szigetországot -, majd 1983-ban a törökök kikiáltották a csak általuk elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Addigra a 200 ezres török lakosság negyede Kanadába, Nagy-Britanniába emigrált, helyükre anyaországi telepesek érkeztek; ma már a helyi törökök között a ciprusi születésűek kisebbségben vannak. Sok gazdag anyaországi család küldi ide gyermekeit a - lényegében felvételimentes - fizetős egyetemekre: Észak-Cipruson jelenleg minden tizedik lakos egyetemista.

A görög és a török rész közötti ütközőzóna etnikai határ is egyben, északon augusztus elején mindössze 427 idős görög élt, akik pénzt és élelmet délről kapnak ENSZ-segítséggel.

Bikommunális konföderáció:

így hívják a ciprusi megoldás lehetséges kulcsát. Az egységes irányítású Ciprus török részről elfogadhatatlan, az északi kváziország elismerésébe pedig a görög fél nem megy bele soha. Még úgy sem, hogy a törökök ennek fejében visszaadnák Famagusta huszonhat éve elzárt negyedét, Varoshát, szállodáival, bankjaival, pazar partszakaszával. A görögök az egykor leglátogatottabb turistaközpontot ma már pótolták, az ország életszínvonala - nem utolsósorban idegenforgalma miatt - jó.

Az idő inkább a törököket sürgeti. Az északi rész nem életképes Törökország támogatása nélkül, amelyet azonban nyomaszt az évi 81 százalékos infláció, ráadásul az anyaországnak igen sokba kerül a 35 000 katona ciprusi állomásoztatása is. Az el nem ismert Észak-Ciprus elnöke, Denktas és a ciprusi elnök, Kleiridis, az egykori londoni osztálytársak, a Makariosz-kormány tagjai legutóbbi találkozójuk után úgy nyilatkoztak: a helyzet rosszabb, mint 1974 óta bármikor. Márpedig ha ez a helyzet, akkor maradnak az aknamezők, maradnak az ENSZ-katonák.

Az őrbódéban

osztrák katona üldögél. Körülötte listák és egy Ausztrália-útikönyv hever. "Hamarosan letelik az egy évem. Néhány hónapra elutaznék Ausztráliába, aztán talán megint elmegyek békefenntartónak" - mondja, miközben egy érkező autó előtt felemeli a sorompót.

A kapun belül Andreas Scherer operatív-információs tiszt fogad. "Szerintem a ciprusi ENSZ-misszió sikeres. A szektorban, amelynek ez a bázis a központja, 237 osztrák, 111 magyar és 29 szlovén katona teljesít szolgálatot. Nem állítom, hogy nélkülünk háború lenne, de biztos vagyok abban, hogy több áldozat lenne a jelenlétünk nélkül. Sokkal nagyobb konfliktus lett volna az itteni 1996-os eseményekből is, amikor török katonák halálra vertek egy az északi területre átlépő görög tüntetőt, majd pár napra rá lelőttek egy másikat, aki a török zászlót akarta letépni a határon. Nem lehetünk ott mindenhol, és nem vethetünk be minden eszközt, hogy minden akciót időben leállítsunk. A katonáinknak általában csak önvédelmi fegyverük van; alakíthatunk élőláncot, de nem garantált a siker egy feldühödött, többezres tömeggel szemben. Mi erőszak nélkül próbálunk nyomást gyakorolni: pártatlanok vagyunk, nem válunk a konfliktus részeivé, így mind a két fél könnyebben elfogadja jelenlétünket. Empatikusnak kell lennünk, és a problémák rendezésekor mindkét fél szempontjait számításba kell vennünk. Pylában például - amely egy török-görög település az ütközőzónában, tehát az ENSZ tulajdonképpeni felségterületén - speciális szabályok vannak. Mindkét fél rendőrei csak civil ruhában mehetnek oda, meghatározott számú török és görög zászló lenghet a faluban, továbbá nem szólhat sem a müezzin, sem a harang. Volt, hogy egy görög ciprusi felségjelzésű iskolabusz érkezett a faluba, mire panaszt emeltek a törökök, hogy így eggyel több görög zászló van a megengedettnél. Az ember néha dühös gyerekek között érzi magát, mégis mindent komolyan kell vennünk, sosem tudhatjuk, melyik számunkra jelentéktelennek tűnő vita gerjeszthet erőszakhullámot."

Scherer elmondta: Ausztria 35 éve teljesít szolgálatot fokozatosan növekvő létszámban. Mutatja azt a falitáblát, amin a misszióparancsnokok névsora áll. Az elsőnek húsz évvel később itt lett parancsnok a fia is; az ifjabb nemrégiben azt nyilatkozta, reméli, az ő fiára már nem lesz szükség itt. Valószínűleg nem: Ausztria 2001 szeptemberében a tervek szerint más országnak adja át a helyét.

"1993-ban jött az első magyar szakasz, ez 1997-ben egészült ki 111 főre" - tájékoztat Juricsky Endre ügyeletes tiszt.

Az 1. magyar század

az innen pár kilométerre eső területet felügyeli görög oldalról, Athienauban. "A központban fogadjuk a jelentéseket a zónában történtekről. Ma például egy görög farmer engedély nélkül bement, és gödröt ásott. Az ENSZ által felügyelt ütközőzónának van földművelési és vadászati sávja, ahová engedély szükséges. Itt húzódik a brit terület" - mutatja Juricsky egy hatalmas, rendkívül részletes térképen.

A sziget 3 százaléka brit fennhatóság alatt áll. Az út mellett van néhány ház, amit a törökök a múlt hónapban elfoglaltak, felfedezve, hogy azok már nem tartoznak a brit zónába; az ügyet jelenleg a Biztonsági Tanács tárgyalja. Görög pletykák szerint egyébként a török-görög viszony kiélezése a briteknek is érdeke volt, e nélkül ugyanis valószínű, hogy már évtizedekkel ezelőtt le kellett volna mondaniuk ciprusi területükről.

"Még negyven napunk van az egyéves szolgálatból - mondja Pálinkás Csilla szakaszvezető, mellette Megyeri Judit és Bajzák Mónika törzsőrmesterek (a riport augusztus elején készült). - Sokan maradnának közülünk, de a szerződés meghosszabbítására sajnos nincsen mód." A pályázat előfeltétele alapfokú angoltudás és 45 év felső korhatár volt. "Ezt követően részt vettünk egy hathetes szolnoki kiképzésen, de az igazi gyakorlatozás már itt volt a helyszínen. Az első két hónap merő görcs volt - folytatja Pálinkás Csilla -, nem tudtuk, kik közé jövünk, milyen feladattal. A törzsmunkaidő 7.30-tól 13.30-ig tart, de általában utána is akad feladat. Délután civilben szabadon járunk a városban. A török oldalon sokkal szívesebben fogadnak ENSZ-katonaként is, mint a görög részen, pláne, ha megtudják, hogy magyarok vagyunk."

"Nem messze vannak az irodák, ahol dolgozunk, én a hadműveletnél vagyok - mondja Bajzák Mónika. - Ott fogadjuk a jelentéseket, amiket részint továbbítunk, utasításra várva, részint magunk intézkedünk, például a közelgő görög tüntetés felügyeletét illetően. A görögök rendszeresen tüntetnek, a törökök soha. Most épp az 1996-os események évfordulója jön."

Megérkezünk a lakóépületekhez; Mónika szobája nem egy katonai bázis szállására emlékeztet. A falon papírcsillagok, plüsskrokodil a tükör előtt, a szekrényen egy rajz lóg, amin két mackó összebújva nézi a csillagos égre felkúszó félholdat. "Külön szobánk van, és kettőnkre jut WC, tusoló. Ez komfortosabb, mint a fiúknál, ahol a szobák egy-két személyesek ugyan, de közös a vizesblokktusolója."

Este a városban kigyúlnak a bárok fényei. Az emberek házaik előtt hűsölnek, teázgatnak. Egy kávézóban a Bajnokok Ligája-selejtezőjének egyik "török" meccse megy, a tévénézők gólöröme szűrődik ki. Örülnek, bár tudják, lesz visszavágó is.

Nyilas Gergely

szerző
Nyilas Gergely
publikálva
2000/38. (09. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...