Katunica nem egészen háromezer lakosú, vegyes lakosságú település az ország déli részében. Kiril Raskovot, a látványosan jómódú roma családfőt csak "Kiro cárként" emlegetik a környezetében, amely környezet nagy része adósa vagy így-úgy lekötelezettje az uzsorásnak, illegális alkohol-előállítónak, adócsalónak mondott férfinak. A sok "állítólag" erdejében az eddigi híradások még nem tárták fel az igazság felé vezető ösvényt, habár Raskov ellen, aki egyfajta klánvezetőnek nevezhető, az incidens után mindjárt 18 rendbeli ügyészségi és adóhivatali vizsgálatot rendeltek el, amit maga a miniszterelnök, Bojko Boriszov közölt a sajtóval. Egy további vizsgálat pedig már napokkal korábban elkezdődött - sietett hozzátenni a kormányfő, akit okkal aggaszt a pillanatok alatt országos méretűvé duzzadt elégedetlenség: október 23-án elnök- és helyhatósági választás lesz Bulgáriában.
Magának a gázolásnak a helyi források szerint az volt az előzménye, hogy a 19 éves bolgár fiatalember előzőleg összeszólalkozott Raskov egyik unokájával. A kisbusz vezetője később azt vallotta, hogy azért nem állt meg a gázolás után, mert azt hitte, hogy csak egy kutyát ütött el, ami aligha csillapította az áldozattal együtt érzők haragját. Mindenesetre a sofőrt letartóztatták, és gyilkossággal vádolják.
A Kiro cárral szembeni gyűlöletet nem egyszerűen látványos gazdagsága szította, hanem hosszú ideje élvezett büntetlensége is. (Egyébként bolgár források szerint még 1990 előtt összesen harminc év börtönbüntetést róttak ki rá - hogy ebből mennyit töltött le, az nem ismeretes.) Tény, hogy miután az áldozat meghalt, a feldühödött bolgárok felgyújtották fényűző palotáját. Interneten hírét véve a történteknek, plovdivi szélsőjobboldali fiatalok is csatlakoztak a tömeghez, másnap pedig további, a Raskov család tulajdonában lévő épületeket gyújtottak föl. A verekedéseknek újabb halálos áldozatuk volt: egy 16 éves fiú szívelégtelenség miatt vesztette életét - nem világos, hogy melyik oldalon állt az összecsapásokban. A Raskov családot a rendőrség kimenekítette Katunicáról, először egy szófiai szállodában őrizték, majd továbbszállították őket ismeretlen helyre.
A következő napokban aztán több városra kiterjedtek a cigányellenes zavargások: Plovdivban például ezrek tüntettek "Halál a cigányokra!" és hasonló jelszavakkal, Szófiában pedig mintegy ezer szélsőjobbos tüntető összeverekedett a rendőrökkel. Ha pedig már ott voltak, rámentek egy mecsetre is, de innen elhajtották őket. (A bolgár rasszistáknak a romákkal nagyjából azonos létszámú muszlimok/ törökök is szúrják a szemüket.) A következő hétvégén megismétlődtek a cigányellenes demonstrációk. A helyzet elmérgesedését jelezte, hogy Szófiában egy 40 fős roma csoport vasárnap rátámadt egy bolgár családra, amelynek férfi tagjai át akartak adni a rendőröknek egy, a szomszéd kertbe behatoló roma fiút.
A miniszterelnök erőteljesen bírálta a rendőrség határozatlan fellépését. A jobbközép irányultságú kormánypárt informális első embere, aki tűzoltóból, karatebajnokból, belügyi dolgozóból, majd egy magas rangú politikusok által foglalkoztatott őrző-védő cég vezetőjéből lett a főváros polgármestere, majd miniszterelnök, a szocialista államfővel, politikai ellenlábasával, Georgi Parvanovval kivételes egységben hangoztatja, hogy a katunicai ügy mögött
nem etnikai, hanem személyes
ellentétek állnak. Csakhogy a konfliktus villámgyorsan szétterjedt az országban, hiába hivatkozik most a hivatalos propaganda a bolgárok hagyományos béketűrésére, toleranciájára. Akkor sem választható le a feszültség forrásairól a rasszista motívum, ha - mint tudósításokban elhangzik - az elégedetlenség általánosságban irányul a büntetlen maffiózók ellen, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. A bulgáriai szervezett bűnözés, amely távolról sem függetleníthető a politikai élet egyes szereplőitől, nem ok nélkül kelt aggodalmakat az EU-ban - lásd az országnak a schengeni övezethez történő csatlakozása körüli vitát az elmúlt hetekben. (A jelenséggel lapunk is részletesen foglalkozott, vö. Haramiák Kelet-Európában 4.: Bulgária - A Balkán Szicíliája, Magyar Narancs, 2009. július 9.) Eddig mégsem voltak tüntetések a szervezett bűnözés bolgár irányítói ellen: meglehet, egy vidéki roma kiskirály kevésbé félelmetes. Eddigi "védettségét" - akárcsak sok más maffiavezetőét - a szófiai angol nyelvű hírügynökség (www.novinite.com) annak tulajdonítja, hogy Raskov folyamatosan korrumpálja a hatóságokat, arról nem is szólva, hogy választások idején szavazatvásárlóként is tevékenykedik.
Boriszov pártja, a jobbközép GERB (ez egyrészt címert jelent, másrészt rövidítés: Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) többek között azért győzött a 2009-es választásokon, mert szavazói a szervezett bűnözés, a korrupció visszaszorítását remélték tőle. (Időközben őt is érték vádak egy sörgyár elleni hivatalos vizsgálat leállítása kapcsán.) Másrészt természetesen a gazdasági helyzet javulását, aminek érdekében Boriszov a mértéktartó változtatások politikáját követi. De az ország szegény, az általános elégedetlenség pedig most az etnikai gyűlöletben csapódik le. Ezt élezi az Ataka (Támadás) nevű szélsőjobboldali párt elnökjelöltje, Volen Sziderov is, aki öt évvel ezelőtt az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok közel egynegyedét szerezte meg. ' most a halálbüntetés visszaállítását és a roma telepek, a mahalák felszámolását követeli. A friss közvélemény-kutatási eredmények azonban esélytelennek mutatják, a GERB jelöltje, Roszen Plevneliev fejlesztési miniszter viszont győzelemre áll. Helyi szinten azonban ronthat a cigányellenes hangulat a kormánypárt esélyein.
