Exit poll: a kormányzó szociáldemokraták nyerték a parlamenti választást Romániában

  • narancs.hu
  • 2024. december 1.

Külpol

Úgy tűnik, az RMDSZ bejutott a parlamentbe. 

A kormányzó szociáldemokraták (PSD) a szavazatok 26 százalékával megnyerték a Romániában vasárnap tartott parlamenti választást. Második helyre a szélsőjobboldali AUR futott be 19 százaléknyi vokssal, a liberális USR a harmadik helyen 15,5 százaléknyi voksot kapott. Klaus Iohannis távozó elnök pártja, a PSD-vel koalícióban lévő nemzeti liberális PNL a szavazatok 15 százalékát szerezte meg, a szélsőjobboldali SOS Románia 5,5 százaléknyi voksot kapott.

Úgy tűnik, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a voksok 5 százalékával sikerült átlépnie a parlamenti bejutási küszöböt, ami azt jelenti, hogy még négy évig biztosan lesz magyar érdekképviselet a bukaresti parlament 330 fős alsóházában – derül ki a CURS közvéleménykutatónak a HotNews által közzétett exit poll adataiból, amit a nepszava.hu tallózott.

A részvételi arány este 8 óráig (közép-európai idő szerint este 7 órakor) 51,17 százaléknál járt, vagyis 9 215 792 jogosult szavazott Romániában és a külföldi szavazóhelyiségekben. A legtöbben, 57,85 százaléknyian a Hargita megyei szavazók járultak az urnák elé – írja a Maszol

A parlamenti választás előtti és utáni vasárnap, azaz november 24-én és december 8-án Románia elnökválasztást is tart. Ennek a megméretésnek az első fordulójában hatalmas megdöbbenésre egy függetlenként induló oroszpárti, fasiszta jelölt, Calin Georgescu nyerte meg, aki az USR jelöltjével, Elena Lasconival jutott a megméretés második fordulójába.

A 2020-as parlamenti választás utáni exit poll az RMDSZ 5,7 százaléknyi voksot jelzett előre, ami végül meg is felelt a valóságnak, Kelemen Hunor politikai alakulata 20 képviselőt küldhetett a bukaresti parlamentbe. Most azonban az exit poll az elnökválasztás első fordulójához hasonlóan lehet csalóka, Marius Pieleanu, az egyik közvélemény-kutató cég, az Avangarde igazgatója legalábbis emlékeztetett, hogy egy héttel ezelőtt a megkérdezettek egyharmada nem volt hajlandó választ adni arra, hogy kire szavazott.

2020-ban a részvétel a parlamenti választáson a rendszerváltás óta nem látott mélypontra süllyedt, négy éve mindössze 5,8 millió román állampolgár, a szavazásra jogosultak mindössze 32 százaléka járult az urnák elé.

A HotNews vasárnap délután írt arról, hogy az akkori részvételhez képest szám szerint a legtöbben a 45-64 éves korosztályból gondolták úgy, hogy most elmennek szavazni. Ez az úgynevezett decrețeii, vagyis azok korosztálya, akik ott voltak a Ceaușescu-rezsim megdöntésénél. E korosztály szavazóinak a száma 64 százalékkal nőtt, és bár ami az arányokat illeti a 35-44 évesek 73 százalékkal többen szavaztak, mint négy éve, a fiatalabb korosztályban kisebb a részvételi hajlandóság. Rengetegen szavaztak a diaszpórában is, a külföldön szavazó románok száma 2020-hoz képest csaknem a háromszorosára, 261 811-ről 743 962-re nőtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.