Exit poll: a kormányzó szociáldemokraták nyerték a parlamenti választást Romániában

  • narancs.hu
  • 2024. december 1.

Külpol

Úgy tűnik, az RMDSZ bejutott a parlamentbe. 

A kormányzó szociáldemokraták (PSD) a szavazatok 26 százalékával megnyerték a Romániában vasárnap tartott parlamenti választást. Második helyre a szélsőjobboldali AUR futott be 19 százaléknyi vokssal, a liberális USR a harmadik helyen 15,5 százaléknyi voksot kapott. Klaus Iohannis távozó elnök pártja, a PSD-vel koalícióban lévő nemzeti liberális PNL a szavazatok 15 százalékát szerezte meg, a szélsőjobboldali SOS Románia 5,5 százaléknyi voksot kapott.

Úgy tűnik, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a voksok 5 százalékával sikerült átlépnie a parlamenti bejutási küszöböt, ami azt jelenti, hogy még négy évig biztosan lesz magyar érdekképviselet a bukaresti parlament 330 fős alsóházában – derül ki a CURS közvéleménykutatónak a HotNews által közzétett exit poll adataiból, amit a nepszava.hu tallózott.

A részvételi arány este 8 óráig (közép-európai idő szerint este 7 órakor) 51,17 százaléknál járt, vagyis 9 215 792 jogosult szavazott Romániában és a külföldi szavazóhelyiségekben. A legtöbben, 57,85 százaléknyian a Hargita megyei szavazók járultak az urnák elé – írja a Maszol

A parlamenti választás előtti és utáni vasárnap, azaz november 24-én és december 8-án Románia elnökválasztást is tart. Ennek a megméretésnek az első fordulójában hatalmas megdöbbenésre egy függetlenként induló oroszpárti, fasiszta jelölt, Calin Georgescu nyerte meg, aki az USR jelöltjével, Elena Lasconival jutott a megméretés második fordulójába.

A 2020-as parlamenti választás utáni exit poll az RMDSZ 5,7 százaléknyi voksot jelzett előre, ami végül meg is felelt a valóságnak, Kelemen Hunor politikai alakulata 20 képviselőt küldhetett a bukaresti parlamentbe. Most azonban az exit poll az elnökválasztás első fordulójához hasonlóan lehet csalóka, Marius Pieleanu, az egyik közvélemény-kutató cég, az Avangarde igazgatója legalábbis emlékeztetett, hogy egy héttel ezelőtt a megkérdezettek egyharmada nem volt hajlandó választ adni arra, hogy kire szavazott.

2020-ban a részvétel a parlamenti választáson a rendszerváltás óta nem látott mélypontra süllyedt, négy éve mindössze 5,8 millió román állampolgár, a szavazásra jogosultak mindössze 32 százaléka járult az urnák elé.

A HotNews vasárnap délután írt arról, hogy az akkori részvételhez képest szám szerint a legtöbben a 45-64 éves korosztályból gondolták úgy, hogy most elmennek szavazni. Ez az úgynevezett decrețeii, vagyis azok korosztálya, akik ott voltak a Ceaușescu-rezsim megdöntésénél. E korosztály szavazóinak a száma 64 százalékkal nőtt, és bár ami az arányokat illeti a 35-44 évesek 73 százalékkal többen szavaztak, mint négy éve, a fiatalabb korosztályban kisebb a részvételi hajlandóság. Rengetegen szavaztak a diaszpórában is, a külföldön szavazó románok száma 2020-hoz képest csaknem a háromszorosára, 261 811-ről 743 962-re nőtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.