Exit poll: Putyin 88 százalékot kapott

  • narancs.hu
  • 2024. március 17.

Külpol

Ennél már csak szovjet elődei mertek nagyobb számot bemondani.

Az exit pollok szerint óriási fölénnyel nyert Vlagyimir Putyin az orosz elnökválasztáson írja a Guardian az orosz média jelentése alapján. Az eredmény természetesen várható volt, és azt is lehetett tudni, hogy Putyin azt akarja, több mint 80 százalék szavazzon rá, de talán ekkora sikerre ő sem számított. (Dehogynem.)

Ez is sikerült: az exit pollok szerint a választók 87.97 százaléka szavazott rá.

Három kihívója volt, de egyik sem kritizálta a rendszert vagy az Ukrajna elleni háborút. Putyin ezzel újabb hatéves ciklusát kezdheti meg.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a szavazatok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Lemonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta.

A választáson a részvételi arány is rekordot döntött, az utolsó jelentések szerint meghaladta a 70 százalékot, de az még nem a végleges szám.

A választást ketten kommentálták eddig: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a választás nem volt legitim, a Fehér Ház szerint pedig nem volt szabad és tiszta.

Az orosz elnök a független Oroszország történetének legnagyobb győzelmét regisztrálhatta, hiszen 87 százalék környékén még ő maga sem volt eddig: 2018-ban mindössze 76 százalékot ért el, 2012-ben 63-at, 2004-ben 71-et, 2000-ben pedig nevetséges 53 százalékot. Elődje, Borisz Jelcin pedig soha nem érte el a 60 százalékot sem.

Persze közvetlen elődei közt voltak még ennél is szebb számok, 1937-ben például a Szovjetunió Kommunista Pártja 99 százalék feletti eredményt hozott össze a parlamenti választáson.

Ez a győzelem nemcsak azt jelenti, hogy Putyin minimum 77 éves koráig elnök maradhat, hanem mivel az általa átvitt alkotmánymódosítás értelmében lenullázódtak az egyébként hivatalosan maximum kettőre korlátázott elnöki ciklusok, ezért 83 éves koráig is vezetheti a föderációt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.