Exit poll: Putyin 88 százalékot kapott

  • narancs.hu
  • 2024. március 17.

Külpol

Ennél már csak szovjet elődei mertek nagyobb számot bemondani.

Az exit pollok szerint óriási fölénnyel nyert Vlagyimir Putyin az orosz elnökválasztáson írja a Guardian az orosz média jelentése alapján. Az eredmény természetesen várható volt, és azt is lehetett tudni, hogy Putyin azt akarja, több mint 80 százalék szavazzon rá, de talán ekkora sikerre ő sem számított. (Dehogynem.)

Ez is sikerült: az exit pollok szerint a választók 87.97 százaléka szavazott rá.

Három kihívója volt, de egyik sem kritizálta a rendszert vagy az Ukrajna elleni háborút. Putyin ezzel újabb hatéves ciklusát kezdheti meg.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a szavazatok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Lemonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta.

A választáson a részvételi arány is rekordot döntött, az utolsó jelentések szerint meghaladta a 70 százalékot, de az még nem a végleges szám.

A választást ketten kommentálták eddig: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a választás nem volt legitim, a Fehér Ház szerint pedig nem volt szabad és tiszta.

Az orosz elnök a független Oroszország történetének legnagyobb győzelmét regisztrálhatta, hiszen 87 százalék környékén még ő maga sem volt eddig: 2018-ban mindössze 76 százalékot ért el, 2012-ben 63-at, 2004-ben 71-et, 2000-ben pedig nevetséges 53 százalékot. Elődje, Borisz Jelcin pedig soha nem érte el a 60 százalékot sem.

Persze közvetlen elődei közt voltak még ennél is szebb számok, 1937-ben például a Szovjetunió Kommunista Pártja 99 százalék feletti eredményt hozott össze a parlamenti választáson.

Ez a győzelem nemcsak azt jelenti, hogy Putyin minimum 77 éves koráig elnök maradhat, hanem mivel az általa átvitt alkotmánymódosítás értelmében lenullázódtak az egyébként hivatalosan maximum kettőre korlátázott elnöki ciklusok, ezért 83 éves koráig is vezetheti a föderációt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.