Az is kiderült, még lehet megegyezés a lengyelekkel a jogállamiság helyreállításáról.

Jelentősen növelné a hatékonyságot az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonása, a poszt betöltőjének ráadásul így „kétszeres legitimitása” lenne – jelentette ki szerdán Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke. Az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot jelenleg a lengyel Donald Tusk vezeti. Sajtóhírek szerint Juncker 2019-ben nem indul újra a Bizottság elnöki pozíciójáért, így a hatáskörbővítést nem magának szeretné kiharcolni.

Juncker és Tusk Fotó: Stephanie Lecocq/MTI/EPA

A szerdai bizottsági ülést követő sajtóértekezleten Juncker leszögezte továbbá, hogy a 2019-es uniós tisztújítás során is az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni, és azt szorgalmazta, hogy az európai pártok még idén megnevezzék saját listavezetőiket, hogy a választók megismerhessék a jelölteket és az általuk képviselt politikai programot. A csúcsjelölti – németül Spitzenkandidaten – rendszer azt jelenti, hogy annak az európai pártcsaládnak a jelöltje lesz az Európai Bizottság elnöke, amelyik a legtöbb helyet szerzi az európai parlamenti választásokon.

Újságírói kérdésre válaszolva Juncker elmondta, hogy nemrég hosszasan tárgyalt az új lengyel kormányfővel, és a párbeszéd folytatódni fog a felek között. „Úgy gondolom, jó esély van rá, hogy a lengyel álláspont közeledjen a miénkhez” – közölte.

A Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig sosem alkalmazott eljárást Varsóval szemben, elsősorban az alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét sértő lengyel törvények miatt. Ugyanakkor hangsúlyozták, ha a következő három hónapban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.