Ez nem Magyarország: 24 év börtönre és többmilliárdos pénzbírságra ítélték a volt dél-koreai elnököt korrupció miatt

  • narancs.hu
  • 2018. április 6.

Külpol

Az egykori államfő persze mindent tagad.

Bűnösnek mondta ki a bíróság hatalommal való visszaélésben, államtitkok kiszivárogtatásában, vesztegetésben és kényszerítésben Pak Gun Hje volt dél-koreai elnököt pénteken, akit korrupciós botránya miatt váltottak le tavaly március 10-én.

A politikus 24 év börtönbüntetést és 18 milliárd vonos (több mint 4 milliárd forint) pénzbírságot kapott.

Kim Sze Jun bíró szerint Pak üzleti előnyökért cserébe 59,2 milliárd vont (14,2 milliárd forintot) kapott a Samsung, a Lotte és az SK nevű nagyvállalattól. A volt elnököt azzal vádolták, hogy összejátszott barátnőjével és bizalmasával, Csoj Szun Szillel annak érdekében, hogy mintegy 77,4 milliárd vont (18,5 milliárd forintot) csikarjanak ki 53 cégtől. Az összegek két, Csoj felügyelete alatt álló alapítvány számlájára folytak be.

Pak Gun Hjét kísérik a korábbi bírósági tárgyalására

Pak Gun Hjét kísérik egy korábbi bírósági tárgyalására

Fotó: MTI/EPA/Kim Hong Dzsi

Paknak azért is felelnie kellett, mert megengedte, hogy a hivatalos tisztséget nem viselő Csoj államügyekbe avatkozzon bele. Csojt tavaly márciusban 20 év börtönbüntetésre és 18 milliárd vonos (4,3 milliárd forint) pénzbírság megfizetésére ítélték.

Az ügyészség eredetileg 30 éves börtönbüntetést és 118,5 milliárd vonos (több mint 28 milliárd forintos) pénzbírságot kért Pakra,

aki 2017. márciusi letartóztatása óta egy Szöulhoz közeli fogdában raboskodik. A volt államfő betegségre hivatkozva nem vett részt a pénteki ítélethirdetésen, bár Pak azóta bojkottálja a bírósági tárgyalásokat, hogy tavaly októberben hat hónappal meghosszabbították őrizeti fogságát. A politikus következetesen tagadja bűnösségét, és politikai bosszúhadjárat áldozatának tartja magát.

Dél-Korea első női elnöke 2013-ban került az ázsiai ország élére. Egyben ő lett az első megválasztott államfő, akit jogi úton eltávolítottak tisztségéből. Pak menesztését tömegek követelték botrányának napvilágra kerülését követően.

A tavalyi dél-koreai válságról részletesen is írtunk, Csoma Mózes Korea-szakértővel beszéltük át az eseményeket.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.