Ezért Trump kudarca az egészségügy

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. augusztus 2.

Külpol

Kudarccal végződik a Donald Trump elnök első komolyabb akciója, nem sikerül visszavonni Obama legnagyobb eredményének tartott egészségügyi reformot, az Obamacare-t. Milliók életéről és dollárszázmilliárdokról van szó, de sokan már az amerikai demokráciát is veszélyben látják. Ajánló az eheti Magyar Narancsból.

Amerikában az általános egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nem tartozik az emberi jogok közé, 2010 előtt nem is létezett egységes szövetségi egészségügyi biztosítási rendszer. A sokszereplős egészségügy alapvetően piaci alapú, ami a világ egyik legdrágább és legrosszabbul működő ellátását eredményezte.

2010-ben több mint 48 millió amerikai nem rendelkezett semmiféle betegbiztosítással. Az egy-egy komolyabb betegség vagy baleset után kézhez kapott több ezer dolláros kórházi számla pedig egy középosztálybeli családot is csődbe vihetett a nem megfelelő vagy egyáltalán nem létező biztosítás miatt.

Az elnökválasztást akkor, majd 2012-ben is megnyerő Barack Obama – kis túlzással – arra tette fel az elnökségét, hogy kiépítsen valamiféle állami társadalombiztosítást, minél több amerikait bevonva a rendszerbe. Hosszas előkészítés után az amerikai egészségügyi rendszert alapjaiban megváltoztató törvénycsomagot 2010. március 3-án fogadta el szűk többséggel a törvényhozás, és évek alatt fokozatosan lépett életbe. A törvény neve hivatalosan Affordable Care Act (ACA), az Obamacare elnevezést a reform ellenzői aggatták rá gúnynévként, de idővel maga Obama elnök is így hivatkozott az elnöksége egyik legnagyobb eredményének tartott törvénycsomagra. Donald Trump egyik legfőbb választási ígérete viszont az volt, hogy lebontja mindazt, amit elődje felépített.

A republikánusok gyakorlatilag azóta támadják az ACA-t, amióta Barack Obama először említést tett róla még az első elnöki ciklusában, 2009-ben. Nem véletlenül tette egyik fő kampányígéretévé az Obamacare azonnali visszavonását Donald Trump.

false

Múlt szerdán 55:45, csütörtökön pedig 51:49 arányban szavazták le az Obamacare-t helyettesíteni hivatott republikánus változatot, nem mindennapi körülmények között. Volt olyan szenátor, aki már eleve párnával érkezett az ülésterembe, a koponyaműtéte után Washingtonba utazó John McCain szenátor pedig drámai beszédet tartott, és korábbi ígéretével ellentétben az Obamacare visszavonására szavazott; az utolsó pillanatig ugyanerre próbálta rávenni a vonakodó republikánus szenátorokat. Trump pedig, miután beszólt a nem megfelelően szavazó republikánusoknak, ismét arról kezdett beszélni, hogy csak ki kell várni, míg az Obamacare magától összeomlik.

Nem kizárt, hogy fogadkozásai ellenére Trump tényleg elengedi a témát, amely ráadásul a közvélemény-kutatások szerint a republikánus szavazókat Obama távozása óta egyre kevésbé érdekli. Úgy tűnik, ellenzékben az Obamacare kritikája inkább csak az elnökkel szembeni elégedetlenség kifejezésének egy formája volt. A demokraták viszont mind érdeklődőbbek az Obamacare iránt, mert ahhoz, hogy meg tudják védeni az intézkedést, jobban meg kell ismerniük. A RealClearPolitics felmérése szerint 2010 óta mindvégig enyhe többségben voltak az Obamacare ellenzői – a fordulat idén januárban következett be, azóta a lakosság többsége inkább támogatja a reformot. A fordulatban az is szerepet játszhat, hogy egyre több republikánus jön rá: tulajdonképpen jól járt az Obamacare-rel, és annak visszavonása helyett csak kisebb korrekciókat tart szükségesnek.

Hogy pontosan mi az Obamacare, mivel akarja helyettesíteni Trump, és mindez hogyan veszélyezteti az amerikai demokráciát, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.