„Az Európai Unióban politikai értelemben egyenrangú partnerként kezelnek minket, de az eredetünk szerint ott mi idegenek vagyunk. Amikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek Keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát.” Ezt még 2015 tavaszán mondta Orbán Viktor, amikor Kazahsztánban járt, és mások mellett az országot 1989 óta autokrata módon irányító Nurszultan Nazabajevvel is tárgyalt.
Kicsivel több mint két év telt el a kazahsztáni látogatás óta, de úgy látszik, a magyar kormányfő továbbra is Keleten érzi otthon magát, legalábbis a bilaterális találkozóiból ezt szűrni le. Illetve azt, hogy mostanra eljutottunk oda, hogy Orbán egyre jobban elszigetelődik Nyugat-Európában. Az EU-s, a V4-es és az európai néppárti (EPP) csúcsokon értelemszerűen részt vesz, de ezeken kívül alig találkozik fontos nyugati vezetőkkel, hiába próbálják olykor azt sulykolni, hogy Orbán már „több mint egy magyar miniszterelnök”.
| ||
May összejött, Macron jöhet
Ha az elmúlt időszak kétoldalú találkozóit nézzük, szembetűnő, hogy a legfontosabb nyugati partneri országok vezetőivel lassan már egyáltalán nem találkozik Orbán. Fogadta ugyan tavaly novemberben Theresa May, de akkoriban a brit miniszterelnök több kollégájával is tárgyalt, a Politico és a BuzzFeed szerint ezekkel a találkozókkal is erősíteni szerette volna pozícióját a kilépési tárgyalásokhoz. Azonban a lista itt szinte véget is ér.
Hiába távozott a tavalyi év végén az olasz miniszterelnöki székből az Orbánnal a menekültek befogadása kapcsán csörtét vívó Matteo Renzi, utódával a magyar kormányfő azóta sem találkozott: Paolo Gentilonivel csupán telefonos tárgyalást folytatott. De hosszú idő óta nincs már valódi kapcsolatunk spanyol, belga, holland vagy skandináv vezetőkkel sem, velük Orbán tényleg csak a NATO- vagy EU-csúcsokon találkozik.
Hasonló a helyzet az új francia elnökkel, és bár Emmanuel Macronnal találkozott Orbán, ez nem kétoldalú megbeszélés volt, hanem a V4-ek és a francia elnök első találkozója Brüsszelben, egy EU-csúcs előtt. Amely arról vált ismertté, hogy Macron pont előtte üzent a lengyeleknek és a magyaroknak, hogy az Európai Unió „nem egy szupermarket”, mire Orbán visszaszólt, hogy „Macron még új fiú, de majd kiismeri magát”. Ellenben úgy tűnik, az Orbán–Macron-találkozó még idén összejön, legalábbis a francia nagykövetség július 14-i fogadásán a nagykövet, Éric Fournier bejelentette, hogy ebben az évben Magyarországra jön a francia elnök. Apró szépséghiba, hogy a Magyar Nemzet szerint ez sem kétoldalú találkozó lesz, lévén Macron a visegrádi négyek Franciaországgal kibővített csúcstalálkozója miatt érkezik Budapestre.
| ||
Ám így is nagy öröm lehet ez a magyar diplomáciának, hiszen idén igazából csak a júniusi Orbán–Alexander van der Bellen-találkozó említhető mint valamely nyugati partneri ország vezetőjével folytatott kétoldalú tárgyalás. Noha az esemény leginkább azért marad emlékezetes, mert a magyar fél elfelejtett beszámolni arról, amiről az osztrák államfő a Facebookján, vagyis hogy nemcsak a „gazdasági kérdésekről és a Nyugat-Balkán stabilitásáról”, hanem a civiltörvényről, a CEU-ról és a menekültek nehéz magyarországi helyzetéről is szó esett a tárgyaláson.
Merkel ajtót mutat
Orbán Viktor legutóbb 2015 februárjában fogadta Angela Merkelt Budapesten, azóta egyetlen klasszikus, kétoldalú találkozó sem jött létre, a magyar kormányfő gyakorlatilag csak multilaterális találkozókon, EU-csúcsokon tárgyalhatott az egyik legfontosabb partner ország vezetőjével.
| ||
Pedig a magyar diplomácia tavaly ősszel is meghívta a német kancellárt Budapestre egy digitalizációval kapcsolatos konferenciára. Először Merkel igent mondott, később mégis visszakozott, mivel rosszul vette volna ki magát, ha vendégségbe jön ahhoz a vezetőhöz, aki a menekültválság kapcsán rendre őt okolta a problémák miatt. A Figyelő akkor arról írt, hogy a menekültügy amúgy is betett a magyar–német kapcsolatoknak, amelyek fontosságát Orbánék még jelenleg is rendszeresen hangsúlyozzák.
Hiába próbálkozott továbbra is a magyar külügy, kétoldalú találkozó nem jött létre, ahogy az a három hónappal ezelőtti, májusi külügyminiszteri egyeztetés is meghiúsult, amelyet Berlinben tartottak volna a visegrádi négyek részvételével. Azért is lehet ez kínos, mert korábban a kormányfő rendre a magyar–német kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, a magyar gazdaság pedig a legjobban talán a némettől függ, ezzel szemben a vs.hu már 2015-ben arról írt, hogy a magyar kormány negatív megítélése miatt egyre lanyhább az érdeklődés a hazai lehetőségek iránt a német gazdasági szereplők részéről. Régebben ugyanakkor a bilaterális találkozók sem maradtak el: 2014 októberében egy EU-csúcs előtt külön tárgyalt a két vezető, de Merkel annak az évnek a májusában Berlinben is fogadta Orbánt, ahogy tárgyaltak az év márciusában is.
A nagy kudarc: Trump
Nem jobb a helyzet a transzatlanti kapcsolataink terén sem. Miután Orbán tulajdonképpen egyedüli európai vezetőként állt ki az elnökválasztási kampányban Donald Trump mellett, sokan azt hitték, Trump győzelme után nem sokkal hivatalos látogatást tehet a Fehér Házban. Azért is lenne egy ilyen találkozónak szimbolikus jelentősége, mert Orbánnak legutóbb 2001-ben sikerült összehozni egy magánlátogatást, amikor George W. Bush elnökkel is találkozott Washingtonban. Ez sem volt hivatalos találkozó, arra még korábban, 1998-ban, Bill Clinton elnöksége idején került sor utoljára. Barack Obama alatt egyetlen bilaterális találkozó sem jött össze, bár közös képet sikerült készíteni a leköszönő elnökkel, még 2016 tavaszán, egy nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón.
| ||
Amikor Orbán telefonon gratulált Trumpnak a győzelemhez, majd a megválasztott elnök elvileg meghívta Washingtonba, a magyar kormányfő azt mondta, hogy rég nem járt ott, mivel „fekete bárányként” kezelték. Egyelőre úgy tűnik, ez így is marad, hiszen esetleges Orbán–Trump-találkozóról nem tudni. Amikor májusban erről kérdezték Orbánt, azt mondta, hogy szerinte a magyar–amerikai kapcsolatok jelenleg ezt nem indokolják, nincs olyan konfliktus az amerikaiakkal, amely miatt össze kellene ülniük a vezetőknek. Csakhogy egy kétoldalú találkozót nem csak konfliktusok esetén szerveznek, és valószínűleg Orbánék is egészen másra számítottak. Ezt jelzi Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet váratlan elmozdítása is, amelynek szándéka az Index információi szerint már korábban is érlelődött, de az is „betett” a nagykövetnek, hogy semeddig nem jutott egy Orbán–Trump-találkozó előkészítésében.
Mint egy kisgyerek, úgy örült Orbán Trump hátának
A miniszterelnök a NATO-csúcson került az amerikai elnök közelébe. Ha személyes beszélgetésre nem is került sor Donald Trump és Orbán Viktor között, a közös fotózás előtt sikerült néhány centire megközelíteni az amerikai elnököt. Orbán nagyon várhatta a pillanatot, a gyermeki mosoly az arcán legalábbis erről tanúskodik.
És bár a magyar kormányfő a májusi NATO-csúcson Trump mellé sodródott, azért is lehet kínos a magyar diplomáciának, hogy még mindig nem jött meghívólevél az amerikai fővárosból, mert Trump a térség több vezetőjével találkozott már. Június elején Washingtonban fogadta Klaus Johannis román elnököt, nem sokkal később találkozott az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval, egy hónapja pedig Lengyelországban járt.
| Majd elmondják
Megkerestük Havasi Bertalant, mert kíváncsiak voltunk, mely országok kormány- vagy államfőivel találkozik a jövőben Orbán Viktor, van-e olyan találkozó, amelynek már lehet tudni az időpontját. A miniszterelnök sajtófőnöke nem adott információt konkrét találkozóról, szerinte „minden ilyen találkozóról kellő időben tájékoztatást adnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően”. |
| ||
Keleten tárt karokkal várják
Orbán az idei évet
- rögtön Vlagyimir Putyinnal indította, amikor Budapesten fogadta az orosz elnököt;
- aztán tárgyalt Duško Marković montenegrói miniszterelnökkel;
- találkozott a macedón államfővel, Gjorge Ivanovval;
- egyeztetett Petro Porosenko ukrán államfővel;
- fogadta a vietnami nemzetgyűlés elnökét;
- Grúziába utazott hivatalos látogatásra;
- találkozott a mongol miniszterelnökkel, Dzsargaltulga Erdenebattal;
- a Selyemút együttműködési fórumra utazott Pekingbe, ahol tárgyalt a kínai, illetve a török elnökkel,
- és megkoszorúzta a Tienanmen téri kommunista emlékművet;
- Jüri Ratas észt kormányfővel tárgyalt Budapesten;
- fogadta a moldovai elnököt, Igor Dodont;
- június végén kormányzati csúcstalálkozót szerveztek Ankarába, ahol megint találkozott Erdoğannal;
- tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszivel, Egyiptom elnökével;
- fogadta a szaúdi házelnököt;
- júliusban pedig Benjamin Netanjahuval, Izrael miniszterelnökével tárgyalt.
Ezek az információk a magyar kormány, azon belül is a miniszterelnök hivatalos oldaláról származnak, és mindezek alapján úgy is tűnhet: Orbán Viktor valamelyik eurázsiai ország vezetője, aki a térségben próbál kiépíteni jó kapcsolatokat. Pedig ezek a találkozók már egy trendbe illeszkednek: Orbán évek óta egyre többször utazik Keletre, Putyinnal évente találkozik, és lassan ő lesz az egyetlen külföldi vezető, aki rendszeres vendég Budapesten. Ezért is furcsa, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta januárban, hogy idén a magyar diplomácia „rekordév” elé néz, noha nyugati vezetőkkel való találkozókról ő sem nagyon beszélt.
| ||
Nem véletlen, hogy a júliusi Benjamin Netanjahu-látogatást igyekezett minél nagyobb dobra verni a magyar kormány, és azt kommunikálni, hogy az izraeli miniszterelnök nem egy szimpla villámlátogatásra, hanem rögtön három napra érkezik Magyarországra. Bár nem derült ki, pontosan miért is jött ide Netanjahu, a találkozó kétségkívül siker lehetett mindkét fél számára: két, nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő vezető találkozott, Netanjahu elmondhatta, hogy fogadják az EU-ban, Orbán pedig nem sokkal Horthy Miklós méltatása után és a Soros György elleni plakátkampány közben találkozhatott a zsidó állam vezetőjével.
| ||
Putyin már hazajár
Kevés dolog jellemzi jobban a magyar kormány külpolitikáját, mint hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor immár évente találkozik egymással. Egyik évben a magyar kormányfő utazik Oroszországba, a másik évben pedig az orosz elnök jön Magyarországra. Bár a kormány igyekszik diplomáciai sikerként beállítani ezeket a kétoldalú megbeszéléseket, valójában nincs még egy olyan EU-s tagállam, amelynek vezetője az ukrajnai válság és az orosz beavatkozás után ennyiszer tárgyalt volna Putyinnal. És úgy tűnik, folytatódik a tendencia, ugyanis az orosz államfő az augusztus végén kezdődő budapesti dzsúdóvébé vendége lesz, hiába járt már februárban is Budapesten. A Magyar Nemzet szerint most is csak rövid ideig lesz itt, ám egy találkozó Orbán Viktorral azért így is belefér majd a programba.
