Hosszú tárgyalási folyamat végén tegnap este megállapodtak az uniós országok belügyminiszterei arról, hogy hogyan lehet a közösségbe érkező menekülteket ellátni, és milyen módon lehet az érintett országokat segíteni, tehermentesíteni. A megosztottság 2015 óta tart és mindenddig feloldhatatlannak bizonyult. Akkor, 2015-ben több mint egymillió, többnyire Szíriából menekült ember érkezett az unióba a Földközi-tengeren keresztül. Olaszország és Görögország volt az elsődleges célpont, ám a gazdagabb államok később szembesültek a kihívásokkal, hiszen ezek az országok voltak a menekültek végső célpontjai. Az unió eddig nem tudott megállapodni a felelősség kérdésében, pedig a migrációs nyomás nem múlt el: tavaly 160 ezer menekült érkezett az EU-ba és 2500-an vesztek oda vagy tűntek el a tengeren.
A most aláírt és a 2024-es uniós választások előtt véglegesítendő megállapodás értelmében minden ország meghatározott számú emberért lenne felelős, de nem feltétlenül kellene befogadnia őket. Azok az országok, amelyek nem hajlandóak befogadni az EU-ba ad hoc érkező illegális bevándorlókat és menekülteket, pénzzel - személyenként mintegy 20 ezer euróval -, felszereléssel vagy személyzettel segíthetnék a befogadó országokat.
A megállapodás új, gyorsított határellenőrzési eljárást vezetne be azok számára, akiknél nem valószínű, hogy menedékjogot kapnak, hogy megakadályozza, hogy évekig a blokk területén tartózkodjanak. Ez azt jelenti, hogy akiket nem fogad be az unió, azokat a legközelebbi biztonságosnak tekinthető köztes államba lehetne visszatoloncolni, ez a tenger felől érkezők esetében jellemzően Tunéziát jelenti, térségünkben pedig Szerbiát. Lengyelország és Magyarország ellenezte a megállapodást. Ez azonban a Reuters beszámolója szerint nem tette tönkre a többségi megállapodást.
A német Nancy Faeser "történelmi jelentőségűnek" nevezte a megállapodást. A migrációs ügyekért felelős legfőbb uniós tisztviselő szerint a megállapodás "mindenki számára előnyös" helyzetet teremtett az EU tagállamai számára, írja a Portfólió.
