Felállva tapsoltak Szijjártó Péternek, aki szerbül beszélt

  • narancs.hu
  • 2024. október 5.

Külpol

Magyarországon ugyanúgy óriási a külső nyomás, mint a boszniai Szerb Köztársaságon – mondta Dodik kampányrendezvényén.

Felálltak és tapsoltak az emberek a boszniai Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak a pénteki kampányzáró rendezvényén, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elkezdte beszédét. A magyar politikus szerbül szólt, a Facebookon az eseményről közzé tett videót magyar felirattal látták el.

Arról beszélt, hogy Magyarország tiszteli a boszniai Szerb Köztársaságot, azért is, mert sok a közös vonás a két ország között, például az, hogy nagyon nagy a külső nyomás mindkettőn.

„Akik ezt a nyomást kifejtik ránk,

nem tisztelnek minket, rosszat akarnak nekünk, bele akarnak avatkozni belső ügyeinkbe,

és megkérdőjelezik nemzeteink alkalmasságát arra, hogy saját magunk dönthessünk a saját jövőnkről. Ismerjük az eszközeiket: fenyegetnek, szankciókat vezetnek be, pénzügyi támogatást adnak ellenfeleinknek. Fontos, hogy ennek a nyomásnak, a fenyegetéseknek ellenálljunk. Fontos, hogy kiálljunk a saját érdekeink mellett, mert ha ezt nem tesszük, más biztosan nem fogja megtenni helyettünk” – magyarázta Szijjártó Péter.

A magyar politikus Milorad Dodikot erős, patrióta vezetőnek nevezte, szerinte ilyen emberekre különösen nagy szükség van ma, „a veszélyek korában”. Szijjártó biztosította a jelenlévőket arról, hogy Magyarország ki fog állni ezután is a boszniai szerbek mellett, hogy ne kérdőjelezhessék meg a jogukat arra, hogy döntsenek saját jövőjükről.

A Telex a beszéddel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Milorad Dodik szeptemberben Magyarországon tárgyalt. A miniszterelnökség  közleménye szerint a Nyugat-Balkán integrációjáról beszéltek, és arról, hogy ezt a folyamatot Magyarország hogyan tudja segíteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként.

Orbán Viktor miniszterelnök idén megkapta ugyanazt a boszniai szerb állami kitüntetést, amelyet korábban Vlagyimir Putyin elnök is kiérdemelt eddigi munkásságáért. Dodik elnök ugyanúgy látja a Balkán jövőjét, ahogyan orosz kollégája, és abban is bízik, ha az Egyesült Államokban Donald Trump nyeri az elnökválasztást, felgyorsulhat a szerbek lakta boszniai terület önállósodása.

 

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.