Felállva tapsoltak Szijjártó Péternek, aki szerbül beszélt

  • narancs.hu
  • 2024. október 5.

Külpol

Magyarországon ugyanúgy óriási a külső nyomás, mint a boszniai Szerb Köztársaságon – mondta Dodik kampányrendezvényén.

Felálltak és tapsoltak az emberek a boszniai Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak a pénteki kampányzáró rendezvényén, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elkezdte beszédét. A magyar politikus szerbül szólt, a Facebookon az eseményről közzé tett videót magyar felirattal látták el.

Arról beszélt, hogy Magyarország tiszteli a boszniai Szerb Köztársaságot, azért is, mert sok a közös vonás a két ország között, például az, hogy nagyon nagy a külső nyomás mindkettőn.

„Akik ezt a nyomást kifejtik ránk,

nem tisztelnek minket, rosszat akarnak nekünk, bele akarnak avatkozni belső ügyeinkbe,

és megkérdőjelezik nemzeteink alkalmasságát arra, hogy saját magunk dönthessünk a saját jövőnkről. Ismerjük az eszközeiket: fenyegetnek, szankciókat vezetnek be, pénzügyi támogatást adnak ellenfeleinknek. Fontos, hogy ennek a nyomásnak, a fenyegetéseknek ellenálljunk. Fontos, hogy kiálljunk a saját érdekeink mellett, mert ha ezt nem tesszük, más biztosan nem fogja megtenni helyettünk” – magyarázta Szijjártó Péter.

A magyar politikus Milorad Dodikot erős, patrióta vezetőnek nevezte, szerinte ilyen emberekre különösen nagy szükség van ma, „a veszélyek korában”. Szijjártó biztosította a jelenlévőket arról, hogy Magyarország ki fog állni ezután is a boszniai szerbek mellett, hogy ne kérdőjelezhessék meg a jogukat arra, hogy döntsenek saját jövőjükről.

A Telex a beszéddel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Milorad Dodik szeptemberben Magyarországon tárgyalt. A miniszterelnökség  közleménye szerint a Nyugat-Balkán integrációjáról beszéltek, és arról, hogy ezt a folyamatot Magyarország hogyan tudja segíteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként.

Orbán Viktor miniszterelnök idén megkapta ugyanazt a boszniai szerb állami kitüntetést, amelyet korábban Vlagyimir Putyin elnök is kiérdemelt eddigi munkásságáért. Dodik elnök ugyanúgy látja a Balkán jövőjét, ahogyan orosz kollégája, és abban is bízik, ha az Egyesült Államokban Donald Trump nyeri az elnökválasztást, felgyorsulhat a szerbek lakta boszniai terület önállósodása.

 

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.