Irán legfőbb vezetője szerint az Izrael elleni keddi rakétatámadás a „minimális büntetés” volt

  • narancs.hu
  • 2024. október 4.

Külpol

Ali Hamenei ajatollah arról beszélt, Izraelnek „már nincs sok hátra”.

„Teljes mértékben legitimnek” nevezte Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Teheránban a pénteki imán az Izrael ellen kedd este végrehajtott iráni rakétatámadást.

Az MTI beszámolója szerint

az iráni vezető arra figyelmeztetett, hogy Izraelnek „már nincs sok hátra”.

Az Izraelre mért iráni rakétacsapás Hamenei szerint „minimális büntetés” volt Izrael bűneiért. Leszögezte, Irán nem fogja halogatni, de nem is fogja elsietni „kötelessége teljesítését”, vagyis hogy szembeszálljon Izraellel.

Hamenei, aki csaknem öt év után most először vezette a hagyományos pénteki imát, azt hangoztatta a nagyrészt arab nyelven, hatalmas tömeg előtt elmondott beszédében, hogy Irán szövetségesei nem fognak meghátrálni Izraellel szemben. „Az ellenállás a térségben nem fog meghátrálni a vértanúhalálok ellenére sem, és győzedelmeskedni fog” – jelentette ki az ajatollah.

Az iráni Forradalmi Gárda kedd este az állami televízióban azt közölte, hogy kétszáz rakétával támadta Izraelt megtorlásul Abbász Nilforusánnak, a Forradalmi Gárda helyettes parancsnokának, Haszan Naszrallahnak, a Hezbollah libanoni milícia vezetőjének és Iszmáil Haníjénak, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet vezetőjének meggyilkolása miatt. Teherán tájékoztatása szerint az iráni támadások célpontjai három izraeli légi támaszpont és Izrael külföldi biztonsági szolgálatának, a Moszadnak a főhadiszállása volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.