Ferenc pápa: A szűnni nem akaró böjt idejét éljük

Az ukrajnai háborúról szólt az egyházfő húsvéti beszéde.

Ukrajnát helyezte az első helyre a világban békét sürgető húsvéti beszédében Ferenc pápa, aki két év pandémia után először hívők tízezrei előtt szólt a vatikáni Szent Péter-bazilika lodzsájáról vasárnap délben.

Ferenc pápa úgy fogalmazott: nehezen lehet elhinni, hogy az idei húsvét a háborúról szól.

„Túl sok vért, túl sok erőszakot láttunk. Szívünk megtelt félelemmel és szorongással, miközben oly sok fivérünk és nővérünk bezárkózni kényszerült védekezésként a bombákkal szemben” – mondta a katolikus egyházfő.

Azt mondta, a szűnni nem akaró böjt időszakát éljük: „a két év pandémia súlyos sebeket” hagyott hátra, és a háború akkor jött, amikor már azt gondoltuk, végre „kijutottunk az alagútból kéz a kézben”.

„Hagyjuk, hogy Krisztus békéje belépjen életünkbe, szívünkbe, otthonunkba!” – hangoztatta a pápa, aki szokás szerint húsvéti beszédében felsorolta a világ háború és szenvedés sújtotta térségeit. Az első helyre a „mártír” Ukrajna került, melyet szavai szerint a „kegyetlen és értelmetlen” háborús erőszak és pusztítás ért el.

 „Válasszuk a békét, hagyjunk fel az izmok fitogtatásával, miközben az emberek szenvednek!” – hangoztatta, és arra szólította fel a nemzetközi politikát, hallja meg az emberek békekiáltását.

 

 

 

Ferenc pápa húsvétvasárnapi misét pontifikál a római Szent Péter téren 2022. április 17-én. Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino

 Ferenc pápa kijelentette, szívében hordozza az ukrán áldozatokat, a több millió menekültet, a szétszakított családokat, az egyedül maradt időseket, a megtört életeket, a földig rombolt városokat. Az árvává vált és a háború elől menekülő gyermekek tekintetére emlékeztetett és mindazokéra, akik szintén gyerekként éhen halnak, nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, visszaélések áldozatai, vagy megtagadják tőlük az élethez való jogot.

 Ferenc pápa bátorító jelzésnek nevezte, hogy egyének és közösségek egész Európában befogadják a menekülteket és migránsokat.

Békés együttélést és testvériséget sürgetett a Közel-Keleten, a Szentföldön, Libanonban, Szíriában és Irakban, valamint a térségben élő keresztények számára. Tűzszünetért fohászkodott Líbiában, megbékélésért Mianmarban, a humanitárius válság sújtotta Afganisztánban és az afrikai kontinens számos országában, kiemelve a Száhel-övezetet, Etiópiát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Afrika áradásoktól sújtott területeit. A koronavírus-járványban különösen érintett Dél-Amerikában a bűnözés felszámolását sürgette, Kanadában pedig az igazság közös keresését a múltban az egyháztól szegregált őslakossággal.

Minden háború következményekkel jár az egész emberiség számára, „a gyász, a menekültek drámája, a gazdasági és a már most tapasztalható élelmiszerválság miatt” – mondta a pápa.

„A béke lehetséges, kötelesség, a béke mindenki elsőrendű felelőssége” – hangoztatta az egyházfő.

Beszéde után latinul adta áldását a „városra és a világra” (Urbi et Orbi).

Szavait a Vatikán közlése szerint csak a Szent Péter téren 55 ezren hallgatták, de a tömeg sűrűn állt a térre vezető egész sugárúton.

Tavaly húsvétkor a pápa a hívők nélküli bazilikában mondta el beszédét, amelyet interneten közvetítettek.

Vasárnap délelőtt a pápa a Szent Péter téri szabadtéri oltárnál mutatta be az ünnepi misét, melyen egy ukrán delegáció is részt vett, és ukránul is imádkoztak.