Oroszország fenyegeti Finnországot, de ott ezen már nem lepődnek meg

  • narancs.hu
  • 2022. április 17.

Külpol

A finn külügyminiszter szerint erre a reakcióra számítottak.

Semmi meglepő nincs abban, hogy az orosz diplomácia idegesen reagált Finnország tervbe vett NATO-csatlakozására, mert régóta közismert, mit gondol erről Oroszország. Erről Pekka Haavisto finn külügyminiszter nyilatkozott a 444 szemléje szerint.

Finnország és Svédország nem tagja a NATO-nak. Arról, hogy ezután is érdemes-e megmaradni semlegesnek, az ukrajnai háború kitörése óta változik a két ország lakóinak véleménye és az ottani hivatalos álláspont is. Finnországban most az emberek 62 százaléka gondolja azt, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz, Svédországban egy március eleji felmérés 51 százalékos támogatottságot mutatott.

Finnországban bejelentették, hat héten belül benyújtják az állam csatlakozási kérelmét a nyugati katonai szövetséghez, és egyes nyugati tisztségviselők szerint nyárra akár a NATO tagjává is válhat Finnország.

Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova úgy reagált, hogy Finnország NATO-csatlakozásának súlyos következményei lesznek az orosz–finn kapcsolatokra és az egész európai biztonsági rendszerre.

A finn külügyminiszter erről azt mondta, hogy nincs ok a pánikra, előreláthatóak voltak az ilyen, konkrétumokat nélkülöző reakciók. Olyan hír is nyilvánosságot kapott, miszerint az orosz hadsereg „csapatösszevonásokra” készül a finn határ közelében, de ezt utóbb cáfolták

A közhangulat Svádországban is változik. A svéd miniszterelnök, Magdalena Andresson is a február 24-e előtti és utáni időszakról beszélt, amikor a finn kormányfővel, Sanna Marinnal szerdán erről a témáról tárgyalt Stockholmban. 

A finn minisztereln?k Sv?dorsz?gban

 
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök (balról) üdvözli Sanna Marin finn kormányfőt Stockholmban április 13-án. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Paul Wennerholm
 

 

Svédországban is azt vizsgálják, az ukrajnai háború nyomán kialakult helyzetben érdemes-e feladnia az országnak eddigi semlegességét. 

Az orosz állam kapcsolata a két szomszédos északi országgal már a háború kitörése előtt sem volt harmonikus:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.