Ferenc pápa szerint álszentek, akik falakat emelnek a menekültek elé

  • narancs.hu
  • 2018. július 6.

Külpol

Az egyházfő azt mondja, a migráció kihívására a szolidaritás az egyetlen értelmes válasz.

„A migráció mai kihívására az egyetlen értelmes válasz a szolidaritás és az irgalmasság” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában a migránsokért bemutatott misén pénteken, lampedusai látogatásának ötödik évfordulóján.

Beszéde elején Ferenc pápa arról beszélt, hogy a világ az évezredek során nem sokat változott: „Hány szegényt taposnak el ma is! Hány kis embert pusztítanak el!” A pápa szerint közöttük vannak a migránsok és menekültek, akik „a nagyobb jóléttel bíró nemzetek kapuján kopogtatnak”.

„A világ elnyomottainak mások szemére van szüksége, hogy észrevegyék, mire is van szükségük; mások kezére, hogy segítséget nyújtsanak, mások szavára, hogy hangot kapjanak a csendben elkövetett jogtalanságok, amelyek »gyakran sokak cinkosságával« mennek végbe” – mondta ki a pápa, aki szerint ma is sokan inkább hallgatnak és nem tesznek semmit a közszeméremre hivatkozva, mások cselekvését várva a maguké helyett, vagy

azt ismételve, hogy a világban úgyis „mindig ez volt”.

Ferenc pápa „steril álszentségnek” nevezte azok magatartását, akik nem akarják „bepiszkítani kezüket” és hidak helyett valós vagy képzelt falakkal bezárkóznak azok előtt, „akiknek éppúgy joga van mint nekünk a biztonsághoz és a méltó életkörülményekhez”. „Le kell győznünk félelmeinket és szorongásainkat” – mondta ki a pápa.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Denis Balibouse

„A migráció mai kihívására az egyetlen értelmes válasz a szolidaritás és az irgalmasság” –

jelentette ki Ferenc pápa. Arról is beszélt, hogy olyan választ kell adni, amely mögött nincsen „túl sok számítás”, hanem egyenlő felelősségosztással, a lehetőségek becsületes értékelésével, megfontolt kezeléssel „jó politikát követ”. A pápa szerint a jó politika a személyek szolgálatát jelenti, hogy mindenki számára garantált legyen a biztonság éppúgy, mint a jogok védelme. Hozzátette, az egyes országok jólétét a többi ország figyelembevételével kell garantálni az egyre erősebb függőségi viszonyban levő világban, amely a mai fiatalok generációjáé lesz.

A pápa a nemzetközi közösségtől a szolidaritás és a szubszidiaritás bölcs összhangját sürgette,

a források és a felelősségek egyeztetésével. A migránsoktól Ferenc pápa azt kérte, tartsák tiszteletben az őket befogadó ország kultúráját és törvényeit.

A Szent Péter-bazilika főoltára mögötti úgynevezett Katedra-oltárnál bemutatott mise Ferenc pápa lampedusai látogatásának ötödik évfordulójára esett. Az egyházfő 2013. július 8-án kereste fel a dél-olaszországi szigetet, amely a nem sokkal korábban megválasztott pápa első Vatikánon kívüli látogatása volt. Az európai migráció déli kapujának számító Lampedusára abban az évben tömegesen érkeztek a migránsok. A pápa akkor

a Földközi-tengert hatalmas temetőnek nevezte a vízbe vesző tízezrek miatt.

A mostani misén 200 Olaszországban tartózkodó menekült és migráns vett rész, köztük tengeri hajószerencsétlenség túlélői vagy áldozatok rokonai, a pápa mindegyikükkel egyenként kezet fogott. A misén jelen voltak a migránsokat segítő olasz hatóságok és más szervezetek képviselői, köztük a Földközi-tengeren mentő Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet (NGO) tagjai, akiknek hajóit az olasz belügyminiszter kitiltotta az olaszországi kikötőkből.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.