Ferenc pápa szerint álszentek, akik falakat emelnek a menekültek elé

  • narancs.hu
  • 2018. július 6.

Külpol

Az egyházfő azt mondja, a migráció kihívására a szolidaritás az egyetlen értelmes válasz.

„A migráció mai kihívására az egyetlen értelmes válasz a szolidaritás és az irgalmasság” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában a migránsokért bemutatott misén pénteken, lampedusai látogatásának ötödik évfordulóján.

Beszéde elején Ferenc pápa arról beszélt, hogy a világ az évezredek során nem sokat változott: „Hány szegényt taposnak el ma is! Hány kis embert pusztítanak el!” A pápa szerint közöttük vannak a migránsok és menekültek, akik „a nagyobb jóléttel bíró nemzetek kapuján kopogtatnak”.

„A világ elnyomottainak mások szemére van szüksége, hogy észrevegyék, mire is van szükségük; mások kezére, hogy segítséget nyújtsanak, mások szavára, hogy hangot kapjanak a csendben elkövetett jogtalanságok, amelyek »gyakran sokak cinkosságával« mennek végbe” – mondta ki a pápa, aki szerint ma is sokan inkább hallgatnak és nem tesznek semmit a közszeméremre hivatkozva, mások cselekvését várva a maguké helyett, vagy

azt ismételve, hogy a világban úgyis „mindig ez volt”.

Ferenc pápa „steril álszentségnek” nevezte azok magatartását, akik nem akarják „bepiszkítani kezüket” és hidak helyett valós vagy képzelt falakkal bezárkóznak azok előtt, „akiknek éppúgy joga van mint nekünk a biztonsághoz és a méltó életkörülményekhez”. „Le kell győznünk félelmeinket és szorongásainkat” – mondta ki a pápa.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Denis Balibouse

„A migráció mai kihívására az egyetlen értelmes válasz a szolidaritás és az irgalmasság” –

jelentette ki Ferenc pápa. Arról is beszélt, hogy olyan választ kell adni, amely mögött nincsen „túl sok számítás”, hanem egyenlő felelősségosztással, a lehetőségek becsületes értékelésével, megfontolt kezeléssel „jó politikát követ”. A pápa szerint a jó politika a személyek szolgálatát jelenti, hogy mindenki számára garantált legyen a biztonság éppúgy, mint a jogok védelme. Hozzátette, az egyes országok jólétét a többi ország figyelembevételével kell garantálni az egyre erősebb függőségi viszonyban levő világban, amely a mai fiatalok generációjáé lesz.

A pápa a nemzetközi közösségtől a szolidaritás és a szubszidiaritás bölcs összhangját sürgette,

a források és a felelősségek egyeztetésével. A migránsoktól Ferenc pápa azt kérte, tartsák tiszteletben az őket befogadó ország kultúráját és törvényeit.

A Szent Péter-bazilika főoltára mögötti úgynevezett Katedra-oltárnál bemutatott mise Ferenc pápa lampedusai látogatásának ötödik évfordulójára esett. Az egyházfő 2013. július 8-án kereste fel a dél-olaszországi szigetet, amely a nem sokkal korábban megválasztott pápa első Vatikánon kívüli látogatása volt. Az európai migráció déli kapujának számító Lampedusára abban az évben tömegesen érkeztek a migránsok. A pápa akkor

a Földközi-tengert hatalmas temetőnek nevezte a vízbe vesző tízezrek miatt.

A mostani misén 200 Olaszországban tartózkodó menekült és migráns vett rész, köztük tengeri hajószerencsétlenség túlélői vagy áldozatok rokonai, a pápa mindegyikükkel egyenként kezet fogott. A misén jelen voltak a migránsokat segítő olasz hatóságok és más szervezetek képviselői, köztük a Földközi-tengeren mentő Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet (NGO) tagjai, akiknek hajóit az olasz belügyminiszter kitiltotta az olaszországi kikötőkből.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.