Ferenc pápa szerint Hitler 1934-es beszédét idéző politikai szónoklatok hangzanak el ma Európában

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 10.

Külpol

A pápa Európa egységéről, a migrációról, a bezártságról, szuverenitásról is beszélt.

„A szuverenizmus elszigetelődő magatartás. Aggódom, mert elhangzanak olyan beszédek, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: »Előbb mi! Mi… mi…«: ezek a gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne bezárt. A szuverenitást meg kell védeni, de óvni és előmozdítani kell a többi országgal, az Európai Közösséggel való kapcsolatokat is.

A szuverenizmus túlzás, amely mindig rosszul végződik: háborúkhoz vezet.”

A La Stampa olasz napilap augusztus 9-i, pénteki számában jelent meg interjú Ferenc pápával, amit a Magyar Kurír teljes egészében le is fordított. A pápa Európa egységéről, a migrációról, a bezártságról, szuverenitásról is beszélt.

A Ferenc pápa szerint Európának nem szabad szétesnie, nem veszítheti el azt a történelmi és kulturális egységet, amire a stabilitása épült. Ám úgy látja, Európa többek között a belső nézeteltérések miatt is meggyengült. Az egyházfő bizakodó, az új európai választások után szerinte jó irányba indulhatnak a dolgok, és az is segíthet szerinte, hogy egy nőt választottak meg az Európai Bizottság elnökének, mivel "a nőknek van képességük arra, hogy másokat összefogjanak és egyesítsenek".

"Az Európai Unióban beszélnünk kell egymással, eszmecserét kell folytatnunk egymással, meg kell ismernünk egymást. Ezzel szemben időnként csak kompromisszumos monológok hallatszanak. Nem! Meg is kell hallgatni a másikat" – hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát Ferenc pápa. Majd hozzátette, "(...) a saját identitásunkból nem engedhetünk, azt integrálni kell. Ha valaki eltúlozza az identitás védelmét, azzal az a probléma, hogy bezárkózik saját identitásába, és nem nyílik meg. Az identitás gazdagság, kulturális, nemzeti, történelmi, művészeti gazdagság, és minden országnak megvan a maga identitása, de azt párbeszéddel integrálni kell."

A pápa szerint a menekültekkel szembeni kötelesség az érkezők élethez való jogának betartása is, be kell őket fogadni, kísérni, támogatni és integrálni, de a kormányoknak kell meghatározniuk, melyik ország mennyi menekültet képes befogadni, és ha többen érkeznek ennél a számnál, akkor más államokkal egyeztetve kell menedéket nyújtani nekik. De az egyházi vezető szerint kreativitásra is szükség van, új megoldások keresésére.

„Beszámoltak nekem például arról, hogy az egyik európai országban a demográfiai hanyatlás miatt vannak félig üres városok. Oda lehetne költöztetni néhány migráns közösséget, amelyek többek között fel tudnák lendíteni a térség gazdasági életét.”

Arra a kérdésre, hogy mitől tart legjobban, a pápa ezt mondta:

„A biodiverzitás eltűnésétől. Új halálos betegségektől. A természet olyan megváltoztatásától és pusztításától, amely az emberiség halálához vezethet.”

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.