Folytathatják a tegnap letiltott brüsszeli konferenciát

  • narancs.hu
  • 2024. április 17.

Külpol

A szabad gyülekezési jogra hivatkozott a bíróság. Orbán Viktor is felszólal ma.

Szabadon találkozhatnak a program második napján hatósági beavatkozás nélkül, tette közzé szerda reggel a Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) X-en (a volt Twitteren). Az első, keddi napon a helyi polgármester egy tiltó határozatot adott ki, és rendőrök vonultak ki, hogy lefújják a konferenciát. Végül folytathatták a felszólalásokat, de be már nem engedtek senkit, és aki kiment, nem mehetett vissza. A bejegyzés szerint Belgium legmagasabb szintű közigazgatási bírósága döntött úgy, hogy folytathatják a rendezvényt.

Mint a Telex írja, köszönetet mondtak az ADF keresztény-konzervatív jogvédő szervezetnek a segítségért, amelynek közleménye alapján hétfő éjjel döntött a bíróság. Az ítélet a szervezet szerint Belgium alkotmányának szabad gyülekezési jogot kimondó cikkére hivatkozott. A polgármester ugyan hozhat rendeleteket, ha megzavarják a békét vagy más előre nem látott esemény történik (erre hivatkozott a tiltás), de az ADF azt írja, hogy a bíróság nem látta megalapozottnak ebben az esetben az indoklást.

„Győzelem! Holnap is folytatódik a NatCon” – tette ki még kedd éjjel Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, egyben az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke Facebookra. Az MCC brüsszeli irodája a rendezvény egyik társszervezője, a program alapján szerda délelőtt Orbán Viktor is felszólal. A rendezvény „megnyerte a jogi csatát, miután a bíróság megsemmisítette a konferencia leállításáról szóló végzést”, posztolta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke, aki a NATCON első napján felszólalt.

A polgármesteri döntést a magyar kormányoldal és számos európai politikus mellett Belgium liberális miniszterelnöke, Alexander De Croo is kritizálta. Elfogadhatatlannak nevezte X-en a történteket, mert ugyan az önkormányzati autonómia a demokrácia egyik alapja, de soha nem írhatja felül a belga alkotmányt, amely 1830 óta garantálja a szólás és a békés gyülekezés szabadságát. „A politikai gyűlések betiltása alkotmányellenes” – posztolta.

Cseh Katalin szerint sem volt jó döntés, hogy leállították a szélsőjobboldali brüsszeli konferenciát. „Liberális politikusként egyáltalán nem értek egyet" – írta Facebookon a momentumos EP-képviselő.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.