Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak az MTI tudósítása szerint.
„A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni)” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában.
„Ez nem egy gazdátlan cső” – tette hozzá.
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország az EU megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg.
Peszkov szerint mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás.
„Csak arra szeretnék mindenkit felszólítani, hogy gondolkodjon el, mielőtt bármilyen nyilatkozatot tesz, még meg kell várni a pillanatot, amikor kivizsgálják a sérülést, hogy megállapítsák, robbanásról van-e szó vagy sem” – mondta.
Peszkov „ostobaságnak” és „abszurdumnak” nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban „rengeteg kérdés” merül fel.
Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek.
Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat-2 felszámolásának lehetőségéről beszélt.
„Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.
„Látjuk a lengyeleknek az őrülettel határos hisztérikus-eufórikus reakcióját, látjuk, hogy mások köszönetet mondanak az Egyesült Államoknak ezért (az incidensért). Azt sem tudjuk, mit jelent ez a hálálkodás” – fogalmazott a szóvivő.
Peszkov arra utalt, hogy Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter, EP-képviselő a Twitteren egy „Thank you, USA” szövegű bejegyzést osztott meg a tengeri gázszivárgásról készült felvétellel együtt.
„Ez egy hivatalos bejelentés egy terrorcselekményről?” – vetette fel a kérdést Sikorski köszönetnyilvánításával kapcsolatban a Telegramon Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Zaharova emellett a Telegram-csatornáján megosztotta Biden februári sajtótájékoztatójának egy részletét, amelyen az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy „ha Oroszország behatol, ha tankok vagy csapatok lépik át újra az ukrán határt, akkor (...) nem lesz többé Északi Áramlat”. „Véget vetünk neki. Ígérem, hogy meg tudjuk csinálni” – mondta akkor az amerikai elnök.
„Biden köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beváltotta-e a fenyegetését 2022. szeptember 25-én és 26-án, amikor az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 három vezetékén vészhelyzeti esemény történt, amelyet ideiglenesen csővezeték-szakadásnak minősítettek” – írta Zaharova.
A külügyi szóvivő közölte, hogy a gázvezetékeken történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos tanácskozásának összehívását. Zaharova a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy régóta következetesen törekszik az európai együttműködés meghiúsítására, hogy piacot teremtsen a saját energiahordozói számára.
Peszkov a sajtónak azt mondta: az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.
A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 tengeri csővezetékek három szálát ért „példátlan károkról” számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat-1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.
A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat-1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
