Putyin a lovak közé dobja a gyeplőt

Nem jó lenni katonának

Külpol

Az orosz elnök többször is ígéretet tett arra, hogy nem lesz sorozás, szeptember 21-én mégis részleges mozgósítást rendelt el. Az orosz hadsereg az eredetileg erre szánt létszámmal nem lesz képes megadásra kényszeríteni Ukrajnát.

Szeptember elejére egyértelművé vált, hogy Moszkva még azokat a területeket sem tudja megtartani, amelyeket február vége óta megszerzett. A sikeres augusztusi ukrán ellentámadás újfent azt bizonyította, hogy az ukrán erők motiváltak, jól képzettek, és az egyre nagyobb számban érkező modern nyugati fegyverekkel képesek jelentős, a különböző fegyvernemeket összehangoló hadműveleteket végrehajtani.

Az oroszországi mozgósítás elrendelése azonban aligha csupán az ukrán előrenyomulás következménye. Közrejátszhatott ebben a szeptember 15-én tartott szamarkandi csúcstalálkozó is. A Sanghaji Együttműködési Szervezet soros megbeszélésén Putyin a háború elindítása óta először találkozott a kínai elnökkel, akitől sokkal több segítséget remélt, mint amit eddig kapott. Most abban bízott, hogy személyes találkozójuk nyomán Kína tettekben is határozottan Oroszország mellé áll. Ám a fordulat minden jel szerint elmaradt. Ha lett volna ilyen, Putyin nyilván eldicsekszik vele; ám a sajtótájékoztatón csak annyit tudott mondani, hogy „Oroszország nagyra értékeli Kína ukrajnai krízissel kapcsolatos ki­egyensúlyozott álláspontját” és „megérti Kína aggodalmát”. Azt, hogy Peking nincs elragadtatva Moszkva Ukrajna elleni háborújától és az újjáéledő orosz imperializmustól, Hszi Csin-ping már útban Szamarkandba, a kazah fővárosban is jelezte. A kínai elnök ugyanis azt nyilatkozta Asztanában, hogy Peking támogatja Kazahsztánt területi épségének védelmében. Ezt pedig nehéz nem Moszkvához intézett üzenetként érteni: eszetekbe ne jusson Kazahsztánnal azt tenni, amit Ukrajnával. De nem csak a kínai elnök, az indiai miniszterelnök is csalódást okozhatott Putyinnak. Narendra Modi ugyanis nyilvánosan figyelmeztette orosz partnerét: „nem a háborúk idejét” éljük; s ezt aligha lehetett biztatásnak venni. A Kreml ura hiába bízott a két nagy barát támogatásában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.