Putyin a lovak közé dobja a gyeplőt

Nem jó lenni katonának

Külpol

Az orosz elnök többször is ígéretet tett arra, hogy nem lesz sorozás, szeptember 21-én mégis részleges mozgósítást rendelt el. Az orosz hadsereg az eredetileg erre szánt létszámmal nem lesz képes megadásra kényszeríteni Ukrajnát.

Szeptember elejére egyértelművé vált, hogy Moszkva még azokat a területeket sem tudja megtartani, amelyeket február vége óta megszerzett. A sikeres augusztusi ukrán ellentámadás újfent azt bizonyította, hogy az ukrán erők motiváltak, jól képzettek, és az egyre nagyobb számban érkező modern nyugati fegyverekkel képesek jelentős, a különböző fegyvernemeket összehangoló hadműveleteket végrehajtani.

Az oroszországi mozgósítás elrendelése azonban aligha csupán az ukrán előrenyomulás következménye. Közrejátszhatott ebben a szeptember 15-én tartott szamarkandi csúcstalálkozó is. A Sanghaji Együttműködési Szervezet soros megbeszélésén Putyin a háború elindítása óta először találkozott a kínai elnökkel, akitől sokkal több segítséget remélt, mint amit eddig kapott. Most abban bízott, hogy személyes találkozójuk nyomán Kína tettekben is határozottan Oroszország mellé áll. Ám a fordulat minden jel szerint elmaradt. Ha lett volna ilyen, Putyin nyilván eldicsekszik vele; ám a sajtótájékoztatón csak annyit tudott mondani, hogy „Oroszország nagyra értékeli Kína ukrajnai krízissel kapcsolatos ki­egyensúlyozott álláspontját” és „megérti Kína aggodalmát”. Azt, hogy Peking nincs elragadtatva Moszkva Ukrajna elleni háborújától és az újjáéledő orosz imperializmustól, Hszi Csin-ping már útban Szamarkandba, a kazah fővárosban is jelezte. A kínai elnök ugyanis azt nyilatkozta Asztanában, hogy Peking támogatja Kazahsztánt területi épségének védelmében. Ezt pedig nehéz nem Moszkvához intézett üzenetként érteni: eszetekbe ne jusson Kazahsztánnal azt tenni, amit Ukrajnával. De nem csak a kínai elnök, az indiai miniszterelnök is csalódást okozhatott Putyinnak. Narendra Modi ugyanis nyilvánosan figyelmeztette orosz partnerét: „nem a háborúk idejét” éljük; s ezt aligha lehetett biztatásnak venni. A Kreml ura hiába bízott a két nagy barát támogatásában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.