George Floyd testvére szerint a bátyját "a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. június 5.

Külpol

Augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban Floyd emlékére.

Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel azon a Minneapolisban tartott gyászszertartáson, amelyen megemlékeztek George Floydról, arról a 46 éves afroamerikai férfiról, aki május 25-én a durva rendőri bánásmód miatt vesztette életét.

A minneapolisi keresztény egyetemen tartott csütörtöki megemlékezésen politikusok, polgárjogi aktivisták, vallási vezetők, és Floyd családtagjai vettek részt.

Beszédet mondott – mások mellett – Philonise Floyd, a rendőri intézkedés közben meghalt Floyd testvére, aki úgy fogalmazott: a bátyját "a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el". Szavait taps fogadta. Majd hangsúlyozta, hogy "mindenki igazságot akar, és mi is igazságot akarunk George-nak, és meg is fogja kapni!". A búcsúztató beszédet Al Sharpton tiszteletes, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik személyisége mondta Floyd virágokkal borított koporsója előtt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják majd: a texasi Houstonban, ahol végső nyugalomra helyezik.

Al Sharpton szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy ez "nem egy normális temetési búcsúztatás". Majd úgy fogalmazott: "George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg". A 65 éves tiszteletes abban, hogy a rendőr Floyd nyakára térdelt – amely a halálát okozta – az afroamerikaiak elnyomásának jelképét látta.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

 

"Ami Floyddal történt, az ebben az országban naponta megtörténik, az oktatástól az egészségügyig, az amerikai élet valamennyi területén. Eljött az idő, hogy George tiszteletére felemeljük fejünket, és azt mondjuk: vegyétek le a térdeteket a nyakunkról!" – hangoztatta Sharpton. A tiszteletes bejelentette, hogy augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban. 1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét.

Scott Hagan, a rendezvénynek helyet adó egyetem rektora rövid beszédében azt hangoztatta: "eljött az az idő arra, hogy soha nem látott mértékben fektessünk be fiatal fekete amerikaiak új nemzedékébe, akik készen állnak, hogy átvegyék nemzetünk irányítását". Elmondta, hogy George Floyd emlékére létrehoztak egy ösztöndíj-alapot, amely máris 54 ezer dollárt gyűjtött össze.

Miközben az egyetemi díszteremben a zenés, énekes megemlékezés folyt, Minneapolisban a Floyd elleni intézkedésben részt vett három volt rendőr először jelent meg a bíróságon. Őket - a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvinnal ellentétben – csak szerdán tartóztatták le és a gyilkosság elősegítésének és bűnrészességének gyanújával vádat emeltek ellenük. Csütörtökön a bíróság egyenként egymillió dolláros óvadékot állapított meg számukra.

Az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU) nevű civilszervezet feljelentést tett Donald Trump amerikai elnök és más tisztségviselők ellen azért, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Lafayette térről – Donald Trump érkezése előtt – kiszorították a tüntetőket. Az ACLU a "tüntetők elleni botrányos támadásnak" minősítette a rendfenntartók intézkedését.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.