George Floyd testvére szerint a bátyját "a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el"

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. június 5.

Külpol

Augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban Floyd emlékére.

Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel azon a Minneapolisban tartott gyászszertartáson, amelyen megemlékeztek George Floydról, arról a 46 éves afroamerikai férfiról, aki május 25-én a durva rendőri bánásmód miatt vesztette életét.

A minneapolisi keresztény egyetemen tartott csütörtöki megemlékezésen politikusok, polgárjogi aktivisták, vallási vezetők, és Floyd családtagjai vettek részt.

Beszédet mondott – mások mellett – Philonise Floyd, a rendőri intézkedés közben meghalt Floyd testvére, aki úgy fogalmazott: a bátyját "a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el". Szavait taps fogadta. Majd hangsúlyozta, hogy "mindenki igazságot akar, és mi is igazságot akarunk George-nak, és meg is fogja kapni!". A búcsúztató beszédet Al Sharpton tiszteletes, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik személyisége mondta Floyd virágokkal borított koporsója előtt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják majd: a texasi Houstonban, ahol végső nyugalomra helyezik.

Al Sharpton szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy ez "nem egy normális temetési búcsúztatás". Majd úgy fogalmazott: "George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg". A 65 éves tiszteletes abban, hogy a rendőr Floyd nyakára térdelt – amely a halálát okozta – az afroamerikaiak elnyomásának jelképét látta.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

 

"Ami Floyddal történt, az ebben az országban naponta megtörténik, az oktatástól az egészségügyig, az amerikai élet valamennyi területén. Eljött az idő, hogy George tiszteletére felemeljük fejünket, és azt mondjuk: vegyétek le a térdeteket a nyakunkról!" – hangoztatta Sharpton. A tiszteletes bejelentette, hogy augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban. 1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét.

Scott Hagan, a rendezvénynek helyet adó egyetem rektora rövid beszédében azt hangoztatta: "eljött az az idő arra, hogy soha nem látott mértékben fektessünk be fiatal fekete amerikaiak új nemzedékébe, akik készen állnak, hogy átvegyék nemzetünk irányítását". Elmondta, hogy George Floyd emlékére létrehoztak egy ösztöndíj-alapot, amely máris 54 ezer dollárt gyűjtött össze.

Miközben az egyetemi díszteremben a zenés, énekes megemlékezés folyt, Minneapolisban a Floyd elleni intézkedésben részt vett három volt rendőr először jelent meg a bíróságon. Őket - a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvinnal ellentétben – csak szerdán tartóztatták le és a gyilkosság elősegítésének és bűnrészességének gyanújával vádat emeltek ellenük. Csütörtökön a bíróság egyenként egymillió dolláros óvadékot állapított meg számukra.

Az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU) nevű civilszervezet feljelentést tett Donald Trump amerikai elnök és más tisztségviselők ellen azért, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Lafayette térről – Donald Trump érkezése előtt – kiszorították a tüntetőket. Az ACLU a "tüntetők elleni botrányos támadásnak" minősítette a rendfenntartók intézkedését.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.