Hetvenöt éve alakult meg Izrael

Hajrá, egyedül!

Egy állam, amely harcban született, és máig nem él békében

Külpol

Hosszú volt az út, amíg David Ben-Gurion, utóbb az ország első miniszterelnöke, 1948. május 14-én Tel-Aviv akkori szépművészeti múzeumának épületében deklarálta a független Izrael Állam létrejöttét. Tette mindezt néhány órával azelőtt, hogy a Brit Királyi Haditengerészet utolsó hajói is kifutottak Haifa kikötőjéből.

A cionista mozgalom, amely meghirdette a zsidók visszatérését Palesztina földjére, sokáig nem is álmodhatott erről. A Jisuvnak nevezett palesztinai zsidó közösség egymást váltó nagyhatalmak fennhatósága alatt élt és gyarapodott. Az I. világháború nyomán széteső Oszmán Birodalom helyébe lépő antanthatalmakat, mindenekelőtt a Palesztinát megöröklő és népszövetségi mandátumterületként birtokló briteket kötötte saját ígéretük is. Az 1917 végén kelt Balfour-nyilatkozatban (azaz a külügyminiszter által Walter Rotschild bárónak írt levélben) a már ott élő népek önrendelkezési jogainak garantálása mellett azt is vállalták, hogy otthont biztosítanak a zsidóknak, akiket a 19. század vége óta – főleg Európa keleti felén, kivált Oroszországban – erősödő üldöztetés, pogromok, tömeggyilkosságok sújtottak. Az oroszországi forradalmak, illetve polgárháború antiszemita vérengzését óriási menekülthullám követte. A zsidó tömegek Palesztinába áramlása pedig az 1920-as, 1930-as években átírta a lakossági arányokat. Az Oroszországból menekülőket később a nácik által fenyegetett zsidók követték.

A briteknek ugyanakkor számolni kellett az erősödő (és az I. világháború utolsó szakaszában általuk is kihasznált) arab nacionalizmussal, a zsidó bevándorlás miatt erősödő lokális antiszemitizmussal is. A zsidó telepek megtámadását, az időről időre ismétlődő arab lázongásokat, pogromokat nem hagyta válasz nélkül a zsidó közösség sem: 1921-ben létrejött saját önvédelmi alakulatuk, a Hagana (Védelem), amely később az izraeli hadsereg alapja lett.

D817-121

 
Zsidó katonák a brit hadseregben menetelnek Tel Avivban
Fotó: Government Press Office

Megoldatlan konfliktusok

A mind nagyobb számban érkező zsidókkal és a gyarmatosító britekkel szembeni elégedetlenség vezetett a palesztinai arabok 1936–1939-es elhúzódó, rengeteg áldozattal járó felkeléséhez. A britek ezt részben a Hagana segítségével verték le, s a felkelés túlélő vezetői, aligha véletlenül, a náciknál kaptak menedéket, s néha kiképzést. Az emigrációt választotta Hadzs Amin al-Huszeini jeruzsálemi főmufti is, aki később – a berlini rádióban mondott uszító szónoklatai mellett – a balkáni muszlimok körében verbuvált SS-alakulatok toborzásában is jeleskedett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.