Hetvenöt éve alakult meg Izrael

Hajrá, egyedül!

Egy állam, amely harcban született, és máig nem él békében

Külpol

Hosszú volt az út, amíg David Ben-Gurion, utóbb az ország első miniszterelnöke, 1948. május 14-én Tel-Aviv akkori szépművészeti múzeumának épületében deklarálta a független Izrael Állam létrejöttét. Tette mindezt néhány órával azelőtt, hogy a Brit Királyi Haditengerészet utolsó hajói is kifutottak Haifa kikötőjéből.

A cionista mozgalom, amely meghirdette a zsidók visszatérését Palesztina földjére, sokáig nem is álmodhatott erről. A Jisuvnak nevezett palesztinai zsidó közösség egymást váltó nagyhatalmak fennhatósága alatt élt és gyarapodott. Az I. világháború nyomán széteső Oszmán Birodalom helyébe lépő antanthatalmakat, mindenekelőtt a Palesztinát megöröklő és népszövetségi mandátumterületként birtokló briteket kötötte saját ígéretük is. Az 1917 végén kelt Balfour-nyilatkozatban (azaz a külügyminiszter által Walter Rotschild bárónak írt levélben) a már ott élő népek önrendelkezési jogainak garantálása mellett azt is vállalták, hogy otthont biztosítanak a zsidóknak, akiket a 19. század vége óta – főleg Európa keleti felén, kivált Oroszországban – erősödő üldöztetés, pogromok, tömeggyilkosságok sújtottak. Az oroszországi forradalmak, illetve polgárháború antiszemita vérengzését óriási menekülthullám követte. A zsidó tömegek Palesztinába áramlása pedig az 1920-as, 1930-as években átírta a lakossági arányokat. Az Oroszországból menekülőket később a nácik által fenyegetett zsidók követték.

A briteknek ugyanakkor számolni kellett az erősödő (és az I. világháború utolsó szakaszában általuk is kihasznált) arab nacionalizmussal, a zsidó bevándorlás miatt erősödő lokális antiszemitizmussal is. A zsidó telepek megtámadását, az időről időre ismétlődő arab lázongásokat, pogromokat nem hagyta válasz nélkül a zsidó közösség sem: 1921-ben létrejött saját önvédelmi alakulatuk, a Hagana (Védelem), amely később az izraeli hadsereg alapja lett.

D817-121

 
Zsidó katonák a brit hadseregben menetelnek Tel Avivban
Fotó: Government Press Office

Megoldatlan konfliktusok

A mind nagyobb számban érkező zsidókkal és a gyarmatosító britekkel szembeni elégedetlenség vezetett a palesztinai arabok 1936–1939-es elhúzódó, rengeteg áldozattal járó felkeléséhez. A britek ezt részben a Hagana segítségével verték le, s a felkelés túlélő vezetői, aligha véletlenül, a náciknál kaptak menedéket, s néha kiképzést. Az emigrációt választotta Hadzs Amin al-Huszeini jeruzsálemi főmufti is, aki később – a berlini rádióban mondott uszító szónoklatai mellett – a balkáni muszlimok körében verbuvált SS-alakulatok toborzásában is jeleskedett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.