Az életük végén lévő betegek elkíséréséről szóló törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
Az elnök márciusban a La Croix című katolikus napilapnak adott interjúban mutatta be a javaslat körvonalait: a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, rövid vagy középtávon életveszélyes prognózissal rendelkező, teljes belátásra képes, nagykorú, nem enyhíthető szenvedéssel élő betegek lennének jogosultak arra, hogy kérjék, segítsék őket a halálba – fogalmazott Emmanuel Macron, kiemelve, hogy a kiskorúak és a pszichiátriai vagy neurodegeneratív betegségben szenvedő betegek, mint amilyen például az Alzheimer-kór, nem lesznek erre jogosultak.
Az elnök arról is beszélt, hogy
el akarja kerülni az asszisztált öngyilkosság kifejezést, illetve az eutanázia megnevezést, mert Franciaországban még heves vita folyik a kérdésről.
A jelenlegi francia szabályozás, amelyet 2016-ban fogadott el a parlament, jogot biztosít a végstádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek számára a halál beálltáig a "mély és folyamatos nyugtatókezelésre", azaz a lassú elaltatásra - amennyiben a beteg az ez iránti óhaját előzetesen kifejezi -, de a törvény nem ad lehetőséget az eutanáziára.
A most megvitatott törvénytervezetben megszabott új feltételek nagyon szigorúak lesznek az AFP hírügynökség által korábban közölt változat szerint: a halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik Franciaországban születtek vagy régóta az országban élnek, képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzdenek. Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.
A kérdésről folyó heves társadalmi vita miatt a kormány egy évet fordított a tervezet kidolgozására, s két évre tervezi a parlamenti vitát a végső változat elfogadása előtt.
Magyarországon egészen máshol tart a kérdés: amikor Karsai Dániel gyógyíthatatlan ALS-beteg, alkotmányjogász bement a Parlamentbe, a fideszes képviselők szóba sem akartak állni vele. Később a fideszes többség azt is leszavazta, hogy vita legyen az eutanáziáról.
